Blog

A távhőszolgáltatásról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott kormányrendelet 2025 nyarán elfogadott módosításával részletesen megjelent a hazai jogrendben a hatékony távfűtési rendszer terminológiájának kibontása a hozzá kapcsolódó kritériumokkal és vizsgálati eszközökkel. Ugyanekkor megjelentek a hatékony távfűtési rendszerré válást elősegítő pályázati konstrukciók is a Jedlik Ányos Energetikai Programban. Az 5 MW feletti hőteljesítményű szolgáltatóknak kötelező a fejlesztési terv készítése a hatékonyság elérésére. Jelenleg a magyarországi távhőrendszerek kb. 18%-a hatékony, de az 5 MW felettiek körében ez az arány 39%. A Modernizációs Alapból finanszírozott, két szakaszban lebonyolított pályázati felhívások (infrastruktúra és megújuló hőforrás fejlesztés) jelentős túligénylést mutattak, ezért a felhívásokat előkészítő Energiaügyi Minisztérium kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál a keretemelést.

Az EU Energiahatékonysági Irányelv miatt 2027-től kötelező a hőmennyiség-mérő/költségmegosztó használata, ami több százezer távhővel ellátott lakást érint. A FEAK Zrt. TKM/2025 pályázata 5 milliárd forintos kerettel 100%-os támogatást kínált távleolvasású rendszerek, termosztatikus szelepek és adatgyűjtők beépítésére. Az óriási érdeklődés miatt a keret 66 nap alatt kimerült, a pályázatot felfüggesztették. A támogatási igény a keret háromszorosát is meghaladja. A pályázat folytatásban fontos érvényesíteni a mostani tapasztalatokat: célszerű lenne egyszerűsíteni a pályázatok benyújtását, támogatható tevékenységgé tenni a tervezési és strangszabályozási elemeket és vizsgálni a kivitelezési határidő meghosszabbításának lehetőségét. A lakóközösségek bíznak a folytatásban.

A geotermikus távfűtési projektek sikerét alapvetően a felszín alatti rezervoár pontos ismerete határozza meg. A cikkünkben bemutatjuk, hogyan különül el a hazai homokkő és repedezett karbonátos vízadók kutatása, milyen adatbázisokra és módszerekre tudunk támaszkodni, és mely területeken indokolt a célzott, részletes földtani kutatási program, hogy jelentősen csökkenthessük a földtani kockázatot és ezzel a költségeinket. A cikk „A BKV Vasúti Járműjavító Kft. Fehér úti telephelyén létesített geotermikus kút kihasználtságának növelése a zuglói távhőkörzetben történő hőhasznosítással” című, SM06-GEO-PC7 számú programkomponens keretében valósul meg. A programkomponens a Svájci Alap támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg.

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) Online Akadémiája egy színvonalas, folyamatos e-learning programot kínál a távhőszolgáltatási és távhőtermelési szektor számára. A szakmai továbbképzési sorozat immár a VIII. Szemináriumát tartja, ezzel is igazolva szerepét a hazai energetikai ágazat képzésében és információáramlásában. A MaTáSzSz Online Akadémia VIII. Szemináriuma 2025 októberében indult, és 2026 tavaszáig tart. Ez a program kiemelt fókuszt helyez a geotermikus energia távhőszolgáltatásban történő alkalmazására és hazai helyzetére. A szeminárium az energetikai átmenet egyik legfontosabb megújuló energiaforrását elemzi, biztosítva ezzel a szektor számára a szükséges átfogó ismereteket.

A MaTáSzSz (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége) nagyszabású, 2025. november 10–12. között megrendezett Távhőszolgáltatási Konferenciája és Szakmai Kiállítása a hazai energiabiztonság és a távhőszektor zöld átállásának kérdését helyezte a középpontba. A szakmai program a nemzetközi tapasztalatok bemutatásával és a hazai stratégiai tervek összehangolásával kereste a válaszokat a 2022-es energiaválság tanulságaira.

A III. MaTáSzSz Szakmai Fórumon három szakmacsoport kollégái vitatták meg szakterületük legaktuálisabb kérdéseit. Az előző évek sikerei alapján 2025-ben tovább bővítettük a Szakmai Fórum szakmacsoportjainak számát, így idén már a műszaki kollégák mellett, a jogi és a PR-marketing területek szakembereinek is szerveztünk szakmai napot. A rendezvényen összesen majdnem 150 kolléga vett részt, főként a középvezetői körből. Az előadások mellett csoportmunkákban is együtt dolgoztak a távhős szakemberek, így az információszerzés és a tudásmegosztás mellett a szakmai kapcsolatok építésére is jó lehetőséget adott a rendezvény.

Számos ipari és mezőgazdasági folyamat során jelentős mennyiségű hő keletkezik, amelyet nem mindig lehet helyben hasznosítani. Ezt a fel nem használt energiát maradékhőnek vagy hulladékhőnek nevezzük. A kihívás abban rejlik, hogy a hőigény térben és időben gyakran nem esik egybe a hőkibocsátás helyével és idejével. Egy 2025 tavaszán lezárult, az NKFIH által kezelt és az Energiaügyi Minisztérium által finanszírozott projekt (azonosító: 2021-2.1.2-HŐ-2021-00004) keretében hét szervezetből álló konzorcium kifejlesztette Magyarország első mobil hőtároló berendezéseit. A fázisváltó anyagokat alkalmazó konténerek a hőkibocsátás helyszínén töltődnek fel, majd a hőhasznosítás helyszínén – a fűtési rendszerbe kapcsolva – képesek kiváltani a hagyományos kazánokat.

A hosszútávú ágazati stratégia és a kiszámítható jogszabályi környezet jelentőségéről kérdeztük a Mesterséges Intelligenciát.

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2025. június 3-án tartott elnökségi ülésén, a tagvállalatok képviselőinek szavazatai alapján Dr. Sámuel Emesét választotta elnökének. Dr. Sámuel Emese 2015 óta a Tatabánya Erőmű Kft. ügyvezetője, korábban a T-Szol Zrt. általános igazgatójaként dolgozott, így a távhőszektor szolgáltatói és termelői oldalát is közelről ismeri. Elköteleződése a fenntartható, kapcsolt energiatermelés iránt nem csupán szakmai meggyőződésen, hanem gyakorlati tapasztalaton is alapul. Új elnökként célja, hogy támogassa a párbeszédet és az együttműködést a távhőtermelők és a szolgáltatók között, valamint erősítse az MKET és a MaTáSzSz stratégiai partnerségét. Vele beszélgettünk a kapcsolt energiatermelés szerepéről, jövőjéről, a távhőszektor előtt álló kihívásokról.

Az idei évben Finnországban került megrendezésre a MaTáSzSz által évente szervezett nemzetközi tanulmányút, mely során a finn távhőszektor működésébe, előszigetelt távhővezetékek, gömbcsapok, és pillangószelepek gyártási folyamatába nyerhetett betekintést a 30 főből álló magyar delegáció.