A hatékony távhővé válás útján
Szerző: Mészáros Mihály, ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM, Távhő osztály, osztályvezető
A távhőszolgáltatásról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott kormányrendelet 2025 nyarán elfogadott módosításával részletesen megjelent a hazai jogrendben a hatékony távfűtési rendszer terminológiájának kibontása a hozzá kapcsolódó kritériumokkal és vizsgálati eszközökkel. Ugyanekkor megjelentek a hatékony távfűtési rendszerré válást elősegítő pályázati konstrukciók is a Jedlik Ányos Energetikai Programban.
A hatékony távfűtés elérésének célja a távhőtermelésben belül a megújuló alapú technológiák elterjesztése. Azon távhőszolgáltatók, akik nem tudják igazolni a hatékony távhői mivoltukat, és nem vállalják, hogy egy tervezett fejlesztés segítségével azzá válnak, kiszorulnak a támogatási rendszerből, a továbbiakban már nem részesülhetnek az Európai Unió által biztosított pályázati forrásokból. Természetesen a cél nem a forrásoktól történő távoltartás, hanem a kellő motiváció megteremtése, amihez további eszközök is rendelkezésre állnak.
A hatékony távfűtési rendszernek való megfelelésre az Európai Bizottság két lehetőséget ajánlott fel a tagállamok számára: egy technológiai alapú megfelelést vagy a fogyasztóknak nyújtott hőszolgáltatás egy egységére jutó ÜHG-kibocsátás szerinti megfelelést. Magyarország a felkínált alternatívák közül az előbbit választotta. A választás elsődleges oka, hogy rövidtávon könnyebb a technológiai alapú megfelelés biztosítása. A tagállamoknak a hatékony távfűtési rendszernek való megfelelésre tett intézkedések bemutatása mellett lehetőségük van váltani a megfelelési rendszerek között, de Magyarország egyelőre ezt nem tervezi.
Hatékony távfűtési rendszer alatt minden esetben a kalorikusan vagy hidraulikusan egy egységnek értelmezhető távhőrendszert kell érteni. Tehát egy kooperációs vezetékkel összekötött két hőkörzet egy rendszernek számít, de egy rendszerhez hőcserélő útján csatlakoztatott másik rendszer szintén egy rendszerként értelmezendő. Ez alapján egy távhőszolgáltatónak, ha több, a leírt kritériumok alapján önálló hőkörzete is van, azokra egyesesével kell megszereznie és fenntartania a minősítést, de a támogatási lehetőségek tiltása is csak a nem hatékony rendszerre lesz majd értelmezve.
A hatékony távhővé válásban több segítség, előírás is az adott szolgáltató rendelkezésére áll. A megfelelés vizsgálatának alapja a fejlesztési terv elkészítése. Ez minden hazai távhőszolgáltatóra vonatkozik, de csak az 5 MW rendelkezésre álló hőteljesítmény feletti távhőszolgáltatóra nézve kötelező ismertetni a hatékony távfűtési rendszer eléréséhez szükséges intézkedéseket, majd természetesen a gyakorlatban is teljesíteni a kritériumokat. Tehát a szabályozás azon esetekben, ahol a kisebb hőigény miatt a fosszilis energiahordozó kiváltása nem életszerű – mint például egy néhány épületet ellátó kis kazán esetében –, nem feltétel a hatékony távfűtési rendszernek való megfelelés.
A jogszabályi keretek módosításával létrejött a maradékhő alkalmazásának lehetősége is. Nem várható, hogy a maradékhő néhány év alatt kiszorítja a közvetlen hőtermelést, de látva az európai példákat, a jövőben jelentős szerepet kaphat a teljes hőmixben, amennyiben adottak az infrastrukturális és hőtechnikai adottságok, ezáltal hozzájárulva a hatékony távfűtési rendszer eléréséhez és fenntartásához.
A megújuló energia alapú villamos energiához és a megújuló alapú gázokhoz hasonlóan a megújuló energia alapú távfűtéshez és a távhűtéshez is bevezetésre került a származási garancia rendszer. A származási garancia lehetővé teszi a megújuló energia tanúsításának értékesítését, amennyiben a szolgáltató azt nélkülözni tudja. A rendszer hosszú távon akár arra is lehetőséget teremthet, hogy a távhőszolgáltatásban lévő épületek energetikai tanúsítványán keresztül a megújuló alapú hővel történő ellátásának igazolását is biztosítsa. De a hatékony távfűtési rendszer szempontjából a származási garancia legnagyobb hasznosulása az, hogy az 5 MW fölötti távhőrendszerek esetében ideiglenesen lehetőséget ad a megfelelésnek, hiszen a hatékony távfűtési rendszernek való megfelelés jogszabályban rögzített energiafajták százalékos értékben kifejezett kombinációján alapul, de nem igényli az ehhez szükséges műszaki megvalósulást, így az ideiglenesen származási garancia alkalmazásával is kiváltható.
További segítség, hogy a hatékony távfűtési rendszer fogalma figyelembe veszi az évenkénti hőtermelés hőigények külső hőmérsékletváltozásából adódó ingadozását. Ha egy távhőszolgáltató távhőrendszere két egymást követő évben megfelel a hatékony távfűtési rendszer kritériumainak, akkor a megfelelés a harmadik évre is automatikusan érvényessé válik. Így elkerülhető, hogy egy szolgáltató a külső hőmérséklet csökkenése miatt, vagy a megfelelést biztosító hőforrás(ok) tervezett vagy nem tervezett leállásból adódó fosszilis hőenergia belépése okán szoruljon ki átmenetileg a megfelelésből.
De mindezek mellett talán a legnagyobb segítség a pályázati források biztosítása a Jedlik Ányos Energetikai Programban.
2025 nyarán nyíltak meg a távhő infrastruktúra fejlesztésére és új megújuló, illetve maradékhő alapú hőforrás és hőtárolás megvalósítására kiírt pályázati felhívások.
A pályázati források pénzügyi háttere az Európai Unió kibocsátás kereskedelmi rendszerében folytatott kibocsátásiegység-árverések bevételeiből finanszírozott Modernizációs Alap, ami klímasemlegességi célokat támogat. Magyarország két távhőt érintő kérelmet nyújtott be. Az Európai Bizottság 2024. március 13-án meghozott döntésével mindkét kérelmet támogatta, a jóváhagyásával egyben ki is jelölte a részletes pályázati tevékenységeket, támogatási jogcímeket.
A távhőszolgáltatásra és távhőtermelésre jóváhagyott pályázati javaslatok alapján összeállított pályázati felhívások társadalmi egyeztetése 2025. március 31-én zárult le, amit a beérkezett nagyszámú észrevételek vizsgálata és esetleges beépítése követett. A pályázati felhívások előkészítésekor figyelembe kellett venni, hogy 2019 óta nem volt átfogó távhő témájú pályázati forrás, ezért a tervezhető nagy érdeklődés miatt a pályázatokat több szakaszban lehetett beadni.
A „Távfűtési rendszer infrastruktúrájának korszerűsítése és fejlesztése” című pályázati felhívás a távhőszolgáltatási engedéllyel rendelkezők részére 2025. június 18-tól nyílt meg hőközpont korszerűsítésre, távhővezeték-rendszer energiahatékonysági fejlesztésére, hőtároló telepítésére, megújuló energia alapú hőforrások, maradékhő, illetve hőtároló távhőrendszerre történő csatlakoztatására. Az első szakasz lezárásáig 45 távhőszolgáltató nyújtott be projektjavaslatot, összesen 49,3 milliárd forint támogatási összeg értékben, majd
ezt követően a második szakaszra 20 – az előző benyújtási körrel jellemzően átfedő – távhőszolgáltató nyújtott be projektjavaslatot, további 24,2 milliárd forint értékben. Az új hőforrások és hőtárolók csatlakoztatására a második szakasztól nyílt lehetőség. Tekintettel arra, hogy az igények jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló 45 milliárd forintos keretet, a felhívás további szakaszait egyelőre nem nyitották meg.
A „Megújuló energián alapuló távfűtési rendszer korszerűsítése és fejlesztése” című pályázati felhívás a távhőtermelői engedéllyel rendelkezők vagy azt megszerzők részére biztosít forrást. A felhívás keretében új megújuló alapú hőforrás létrehozása, maradékhő hasznosítása, vagy hőtárolás biztosítása valósítható meg. A pályázati cél finanszírozására 51 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első szakasz lezártáig 24 projektjavaslat került benyújtásra 52,8 milliárd forint támogatási igénnyel, majd a második szakaszra 3 projektjavaslat, összesen 1,8 milliárd forint támogatási igénnyel. Figyelembe véve a beérkezett 54,6 milliárd forintos összes igényt, a 3. szakasz nem kerül megnyitásra.
A pályázati lehetőségek túligénylésben megmutatkozó népszerűségére tekintettel a felhívásokat előkészítő Energiaügyi Minisztérium kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál a keretemelést.
Ma a magyarországi távhőrendszereknek közel 18%-a felel meg a hatékony távhő kritériumainak, és ezek jelentős része további intézkedések nélkül is fent tudja tartani a megfelelést 2040-ig. Ha csak az 5 MW beépített hőteljesítmény feletti távhőrendszereket vizsgáljuk, akkor a 77 távhőrendszerből 30, azaz a rendszerek 39%-a minősül már most is hatékonynak. A „Megújuló energián alapuló távfűtési rendszer korszerűsítése és fejlesztése” című pályázati felhívásra 25 településről érkezett be projektjavaslat, melyek közül 10, vagyis a benyújtott pályázatok 40%-a olyan település található, ahol a távhőszolgáltatás jelenleg megfelel a hatékonysági kritériumoknak, de több olyan távhőszolgáltató is nyújtott be projektjavaslatokat, ahol a megfelelés a jelenlegi hőkiadási portfólióval 2040-ig biztosított. Ez alapján a pályázói részvétel tükrözi a valós képet a hazai távhőrendszerek hatékonysági minősítéséről.
A bemutatott két támogatási program elsőként ösztönzi pénzügyi eszközökkel a hatékony távfűtési rendszerré válást. Természetesen ez önmagában nem elegendő minden 5 MW feletti rendszer hatékonnyá válásához, de jó képet adhat arról, hogy milyen irányba mozdul el a szektor, és mit érdemes figyelembe venni egy újabb felhívás tervezésekor. Így kiderülhet, milyen további eszközökkel segíthető elő, hogy minden hazai távhőrendszer megfeleljen a hatékony távfűtési rendszer kritériumnak.
Budapest, 2025.11.25.
A MaTáSzSz kiegészítése: A továbbiakban a távhőszolgáltatók a széndioxid-kibocsátás és a zöldenergia-felhasználás mellett a hatékony távhő kritériumnak való megfelelésükről is tájékoztatást tudnak adni felhasználóiknak a Távhő Ökocímkéken keresztül.
