Blog

Idén negyedik alkalommal rendeztük meg a Mesterfutamot, ami mára már nem csak egy rangos verseny, hanem emberi kapcsolódásokban bővelkedő szakmai közösség is.

Dr. Orbán Péter (MaTáSzSz főtitkár) megnyitó beszédéből idézve a rendezvény első blokkjában olyan kérdésekkel foglalkozott a szektor, ami az elmúlt évtizedet végigkísérte, majd a második blokkban olyanokkal, amik talán a következő évtized meghatározó kihívásai lesznek. A témák jelentőségét mutatja, hogy az immáron második alkalommal megrendezésre kerülő rendezvény idén már két szakmacsoportot szólított meg és mindkét napon teltházas érdeklődés volt a szektor kollégái részéről.

A mesterséges intelligencia írása Hogyan tudja támogatni az MI a távhőszolgáltatók ügyfélszolgálati munkatársait? címmel

Horváth Attilát a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége az idei tisztújításon alelnökévé választotta, ennek apropóján beszélgettünk a távhőszektor helyzetéről, a szövetség működéséről, a szövetségben rejlő lehetőségekről.

A felülvizsgált előzetes Nemzeti Energia és Klímaterv alapján a földgáz részarányát 50%-ra kell csökkenteni 2030-ig a távhőtermelésben, a biomassza részarányát pedig a mostani 10%-os részarányról 25%-ra kell növelni (NEKT, 2023). Ahhoz, hogy ez a növekedés megvalósulhasson kiszámítható, tervezhető, és beruházásösztönző szabályozást kell megvalósítani. Cikkünkben hét különböző árképzési opciót mutatunk be mint lehetséges módszert a biomassza ár távhőárszabályozásban való meghatározására. Tárgyaljuk ezek előnyeit és hátrányait, és bemutatjuk mekkora lehet a szerepe a távhőtermelők közötti kooperációnak és az egyedi ármeghatározásnak.

A mesterséges intelligencia írása Távhő a levegőminőségért címmel.

Európában felerősödött az a szakpolitikai szándék, melynek célja, hogy az EU karbonsemlegessé váljon 2050-re. A kibocsátás-csökkentés egyik legnyilvánvalóbb módja az épületek emissziójának visszafogása, és a fosszilis energiahordozók fűtési célú felhasználásának fokozatos visszaszorítása. Nagyon kevés műszaki-technológiai megoldás képes – az előttünk álló - ténylegesen emissziómentes épületfűtés (és -hűtés) elvárását teljesíteni, különösen úgy, hogy közben hozzájáruljon a megújuló energiaforrások elterjedésének fűtési és hűtésiszektorban való felgyorsításához. A hőszivattyú technológia, illetve a távhő alkalmazása képes ezt az együttes elvárást is teljesíteni.

Távhő, energiaközösség, adatközpontok, metróalagutak, szennyvízcsatorna hálózat és települési szilárd hulladék. Kocsis Kende és Bokor Balázs írásából megtudjuk hogyan kapcsolódnak ezek a szavak egymáshoz és mélyebb betekintést kapunk az energiaközösségek nyújtotta lehetőségekbe.

Európában az energia felhasználás 50%-át az épületek és az ipar fűtési, hűtési igénye teszi ki. Az éghajlatvédelmi célok elérése érdekében hatékony és fenntartható fűtési/hűtési stratégiára van szükség, amely egyesíti a megújuló energia fokozott használatát, miközben az ellátás biztonságának biztosítása nem sérül. A meglévő távfűtési hálózat optimalizálása megköveteli a pontos tudást a rendszer áramlási, hőmérséklet, teljesítmény és a tényleges kapacitás adatairól. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva fejleszti a rendszerét a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. a Comptech Kft. segítségével.

A MaTáSzSz Elnökségének felkérésére a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéke tanulmányt készített „Az egycsöves átfolyós fűtési rendszerű épületek szabályozhatóvá tételének műszaki tartalma” címmel.