A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelése távhővel ellátott lakóépületeknél (TKM/2025) pályázat eddigi tapasztalatai
Szerző: Tófalvi György, a MaTáSzSz Fogyasztásmérés Albizottságának vezetője
Az Európai Unió Energiahatékonysági Irányelvének a hazai jogszabályokba történő átültetése következtében 2027 január 1-jétől Magyarországon is kötelező az egyedi hőmennyiségmérők vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása, amennyiben az műszakilag lehetséges és költséghatékony. A kötelezettség több mint 200 ezer távhővel ellátott és mintegy 100-150 ezer központi fűtéses lakást érint. A költségmegosztók felszerelése lakásonként bruttó 30-35.000 Forint költséget jelent.
A lakosság anyagi terheinek csökkentése érdekében az Energiaügyi Minisztérium megbízásából a Független Energetikai Adatközpont Zrt. (FEAK Zrt.) 2025 júniusában TKM/2025 megnevezéssel, 5 milliárd Forint keretösszeggel pályázatot írt ki távolról leolvasható fűtési költségmegosztó rendszerek létesítésére és távleolvasásra nem alkalmas - elsősorban párologtató – költségmegosztók cseréjére a távhővel ellátott lakóépületekben. A pályázati felhívás előkészítésében, szakmai megalapozásában a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) tevékenyen közreműködött, számos szakmai javaslatunk beépítésre került a végleges anyagba. A pályázat lebonyolítója a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. (NEÜ Zrt.)
Mivel a költségmegosztók akkor használhatók eredményesen, ha a radiátorok hőleadása műszakilag is szabályozható, a pályázat támogatja a termosztatikus radiátorszelepek és alsó elzáró szerelvények, valamint ezen túlmenően a walk-by rendszerek továbbfejlesztéséhez szükséges, az internet alapú távleolvasást lehetővé tevő adatgyűjtők beépítését is.
A pályázat a Lakóközösségek részére a fentiekben felsorolt beruházásokhoz a korábbi, hasonló témájú lakossági pályázatok esetében eddig nem tapasztalt mértékű, 100%-os vissza nem térítendő támogatást nyújt.
A pályázatot – egyrészt a téma fontossága és az ezzel kapcsolatos kötelezettség miatt, másrészt a támogatás mértéke miatt – a lakóközösségek részéről óriási érdeklődés övezte, így az 5 milliárd forintos támogatási keret már 66 nappal a pályázat megjelenését követően kimerült. Erre figyelemmel az eredeti szándék szerint 2026. június 30-áig benyújtható pályázat augusztus 21-én felfüggesztésre került.
Általános tapasztalatként megfogalmazható, hogy a pályázati anyag összeállítása a korábbi pályázatokkal összehasonlítva jóval összetettebb és emiatt időigényesebb volt. Erre tekintettel, a siker érdekében, a megvalósításban közreműködő költségmegosztós cégek magukra vállalták a pályázat összeállítását és annak költségeit. Kisebb összegű pályázatok (pl. az okos költségmegosztást lehetővé tevő adatgyűjtők felszerelése) esetében azonban a pályázat összeállításának költségei összemérhetővé váltak a pályázni kívánt összeggel, ezért ilyen esetekben nem volt lehetőség a pályázat térítésmentes összeállítására, a lakóközösségek képviselői pedig kellő tapasztalat hiányában jellemzően nem tudták felvállalni a pályázat saját erőből történő összeállítását, ezért kisebb összegű beruházásokra vonatkozó támogatási igények jellemzően nem kerültek beadásra.
Népszerű volt a távleolvasásra nem alkalmas költségmegosztók cseréjének lehetősége, így számos lakóközösség pályázott a régi párologtató költségmegosztók cseréjére. Ez azért is szerencsés, mert ezeknél a készülékeknél az ampullák utánpótlása 2026 december 31 után – a hatályos irányelvi szabályozás miatt – várhatóan nem lesz adott, így kényszerű cseréjük mindenképpen szükségessé válhat középtávon.
A pályázatot benyújtó lakóközösségek vártnál nagyobb hányada nem csupán a költségmegosztó rendszer létesítésére, hanem a termosztatikus radiátorszelepek és alsó elzárók beépítésére is pályázott. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a távhővel ellátott lakások jelentős hányadában nem működőképesek a meglévő radiátorszelepek, ugyanakkor valószínűsíthető az is, hogy a benyújtott pályázatok kisebb, de nem elhanyagolható hányadában a szelepek cseréjére irányuló döntést kevésbé a meglévő szelepek működésképtelensége, sokkal inkább a cseréjükre vonatkozó 100%-os támogatás motiválta.
Elmondható, hogy a lakossági igény minden területen jelentősen meghaladta a pályázat által biztosított keretet. A lakóközösségek május 31-éig kötelesek megtartani éves rendes közgyűléseiket, amelyen a pályázati részvételről is döntés születhet. Tekintettel arra, hogy a pályázat kiírására júniusban került sor és a pályázati feltételek egy konkrét szövegezésű közgyűlési határozatot követeltek meg, számos lakóközösség rendkívüli közgyűlés összehívására kényszerült a pályázati részvétel érdekében. Ezeket legtöbbször a nyári szabadságokat követően, szeptemberre időzítették, azonban a pályázat felfüggesztése miatt már nem volt módjuk a támogatási igény benyújtására. A fentiek alapján biztosra vehető, hogy a benyújtott és a jelenleg függőben lévő, a pályázat esetleges újbóli megnyitására váró lakossági támogatási igény meghaladja az eredeti, 5 milliárd Forint összegű pályázati keret háromszorosát.
A pályázatok elbírálása folyamatos, november elejéig a támogatási igényt benyújtó lakóközösségek több mint a fele már kézhez vette a támogatói okiratot.
A pályázati kiírásban a tervezés, strangszabályozás és hidraulikai beszabályozás a nem támogatható tevékenységek közé kerültek, melyre a költségmegosztós cégek külön felhívták a lakóközösségek figyelmét. A lakóközösségek egy része már meg is kötötte a tervezésre és a strangszabályzók beépítésére és beszabályozására vonatkozó szerződést, ugyanakkor vannak olyanok, akik erre nem fordítottak kellő figyelmet a megvalósításkor elsősorban forráshiányból adódó problémákba ütköznek.
Egyes városokban a tervezést a fűtési rendszer korszerűsítése esetén önkormányzati rendelet is előírja. A távhőszolgáltatók a szolgáltatás biztonságára hivatkozva szinte kivétel nélkül ragaszkodnak a tervek elkészítéséhez, ugyanakkor a lakóközösségek egy része vitatja, hogy a távhőszolgáltató előírhatja a terv elkészítését, mivel az számára többletköltséget okoz. Ebben a kérdésben célszerű lenne egy egységes jogi és műszaki álláspont kialakítása és annak megjelenítése.
Az első támogatói okiratokat a lakóközösségek szeptemberben vehették át, így 2025-ben a fűtési idény indulása miatt néhány kivételtől eltekintve már nem volt lehetséges a kivitelezések megkezdése. Ez komoly kihívást jelent a megvalósításban részt vevő cégeknek, mert 2026-ban összesen 5-6 hónapjuk marad az igen komoly mennyiségű kivitelezési projekt lebonyolítására, ami veszélyeztetheti a pályázatok határidőben történő megvalósítását. A termosztatikus szelepek beépítése esetében indokolt lehet a befejezési határidő módosításának mérlegelése.
A kezdeményezés és a magas támogatási intenzitás rendkívül pozitív üzenet, a pályázat sikeréből egyértelműen látszik, hogy komoly igény lenne a folytatásra és a pályázati lehetőségek központi fűtéses épületekre történő kiterjesztésére.
Egyelőre kérdés mi lesz azokkal a pályázókkal, akik már rögzítették a rendszerben a pályázatukat, de egy hiányzó dokumentum miatt a pályázat felfüggesztéséig még nem tudták azt benyújtani, nem beszélve arról a több milliárd forintnyi igényről, amely a pályázat felfüggesztését követően a megvalósításban és a pályázatok összeállításában közreműködő cégeknél gyűlt össze. A lakóközösségek nagyon bíznak a folytatásban.
A későbbiekben sokat segíthetne egy egyszerűsített pályázati felület, legalább olyan esetekben amikor a támogatási összeg nem éri el az 1 millió Forintot és/vagy amikor a pályázat csak adatgyűjtőkre és/vagy költségmegosztó készülékek felszerelésére vonatkozik. Ez jelentősen megkönnyíthetné a támogatási igények benyújtását és még sikeresebbé tehetné a pályázatot.
A tapasztalatokat látva fontos lenne a támogatható elemek közé felvenni a tervezést és – akár kisebb támogatási intenzitással – a strangszabályozást és a hidraulikai beszabályozást.
Igen pozitív tapasztalat, hogy a pályázat szakmai részének kialakításában a MaTáSzSz komoly szerepet kapott, szívesen fogadták észrevételeinket. Bízunk abban, hogy ez az együttműködés az esetleges folytatásnál is így lesz.