Ülésezett a Euroheat&Power Távhűtés Munkacsoportja
Bécs, 2025 október 2-3
A kétnapos rendezvény október 2-án, 14:00 órakor kezdődött egy szakmai látogatással, mely során a résztvevők gyalogos bejáráson ismerkedtek meg Bécs távhűtési infrastruktúrájával Burkhard Hölzl távhűtési specialista vezetésével. A program zárásaként a csoport ellátogatott a Stubenring hűtőállomásra, ahol a rendszer működését közelebbről is meg lehetett tekinteni.
Az este folyamán a Wien Energie meghívására közös vacsorára került sor, amely kötetlen szakmai eszmecserére és kapcsolatépítésre is lehetőséget biztosított.
Október 3-án zajlott maga a munkacsoport ülés az alábbi témák feldolgozására:
- P-FAS szabályozási és technológiai fejleményei,
- piaci és üzleti trendek,
- globális kitekintés,
- a megújuló alapú hűtés területén elért előrelépések,
- az épületek energiateljesítményére vonatkozó aktuális uniós irányelvek és tapasztalatok.
A rendezvény átfogó képet adott a távhűtés nemzetközi helyzetéről, és értékes szakmai párbeszédet indított az energiaátmenetben betöltött jövőbeli szerepéről.
Távhűtés – nemzetközi összefoglaló
Európa:
2023-ban a távhűtési értékesítés becslések szerint 3–4 TWh volt. A valós arány ennél magasabb lehet, mivel több ország (például Dánia, Hollandia és Spanyolország) nem szolgáltatott adatot. Az elmúlt öt évben a hálózatok növekedése figyelemre méltó trendeket mutat, különösen a kapacitásmenedzsment területén, ahol a távhűtés szerepe egyre hangsúlyosabb.
A legígéretesebb piacok: Ausztria, Franciaország és az északi országok
- Németország: főként Münchenben zajlanak fejlesztések
- Ausztria: Bécsben 270 MW beépített kapacitás működik, amely 2030-ig várhatóan tovább növekszik. Linzben egy kisebb rendszer üzemel.
- Svédország: a hűtési kapacitás folyamatosan bővül.
- Spanyolország: erősödő fejlődés Barcelona térségében; a négy hálózatból három növekedést mutat. Az egyik hálózat gázüzemű trigenerációs forrásra támaszkodik, ami korlátozza a bővítést. A Veolia rendszeréhez új ügyfelek csatlakoznak, míg az Enagás rendszer kiemelkedő megbízhatóságot mutat.
- Norvégia: kisebb városokban a „free cooling” rendszerek terjednek. Oslóban mintegy 200 MW potenciál azonosított, de a fejlesztés átmenetileg leállt. Ugyanakkor idén nyáron 20 MW új kapacitás lépett működésbe.
- Szlovénia: nincs érdemi előrelépés; a ljubljanai vasútállomás projektje leállt.
- Magyarország: az ingatlanfejlesztések ellenére továbbra is alacsony az érdeklődés a távhűtés iránt.
- Olaszország: jelentős piaci potenciál; a távhűtő vállalatok egyedi, testre szabott megoldásokat kínálnak ügyfeleiknek, több új projekt is megvalósult.
- Franciaország és Svájc: gyors növekedés tapasztalható (Alfa Laval adatai szerint).
- Dánia: A koppenhágai rendszer már 15 éve üzemel, és a fejlődés piaci alapokon történik. A szektor nem szabályozott, ami – a versenyhelyzet mellett – elősegíti a növekedést és biztosítja a szolgáltatások minőségét, valamint a versenyképes árképzést.
Globális kitekintés:
- Dél-Amerika: egyes fejlesztések EU-s támogatással valósulnak meg, főként előkészítő projektek és szabályozási keretek kialakítása céljából. Az EU ezzel hozzájárul a jövőbeli projektek előkészítéséhez, amelyben európai cégek is részt vehetnek.
- Ázsia: rendkívül változatos piac. Kína mintegy 100, Japán pedig 150 távhűtési hálózattal rendelkezik (a japán rendszerek az 1970-es évektől működnek, főként nagy konglomerátumok, mint a Mitsubishi által indítva). Szingapúrban 4 nagy rendszer működik, és a DC magas piaci részesedéssel bír. Malajziában kb. 130 hálózat üzemel. Thaiföldön és Vietnámban a távhűtés gyors ütemben növekszik.
Általános megállapítás:
A távhűtés egyre inkább a komplex energiarendszerek részévé válik, és fontos szerepet kap az energiaátmenet folyamatában. A hűtésről éppúgy beszélni kell az energetikai stratégiákban, mint a fűtésről – hiszen mindkettő alapvető eleme a fenntartható városi energiaellátásnak.
A távhűtés stratégiai szerepe az energiaátmenetben – összefoglaló
A növekvő hűtési igények kielégítése komplex intézkedéseket igényel:
- várostervezés a globális felmelegedéshez igazítva (hőszigetek elleni védelem),
- épületenergetikai szabványok a hőterhelés csökkentésére,
- hatékony városi infrastruktúra, amely megfizethető és fenntartható hűtést biztosít.
A hűtést az energetikai átalakulás részeként kell kezelni, szoros kapcsolatban a fűtés és a villamosenergia-szektorral. A távhűtés ebben kulcsinfrastruktúra:
- támogatja a szektorok integrációját (hűtés–fűtés–villamos energia–ipar),
- elősegíti a megújuló villamosenergia-rendszerek integrációját és a hálózati terhelésmenedzsmentet,
- csökkenti az áramigényt, így hozzájárul más ágazatok (pl. közlekedés) dekarbonizációjához.
A távhűtés ezért fontos szerepet kap az Európai Bizottság készülő „fűtési és hűtési stratégiájában” és az „elektrifikációs cselekvési tervben” is.
Szakpolitikai ajánlások:
- A tagállamok átfogó energetikai értékelései (EED 25. cikk) eddig főként a fűtésre koncentráltak; szükség van pontosabb elemzésekre a hűtési igényekről és a távhűtés szerepéről.
- A távhűtés tőkeigényes beruházás, de megfelelő stratégiai keret mellett gyorsan fejleszthető (pl. Bécs, Stockholm példái).
- A városoknak a hűtési igényeket és a DC szerepét integrálniuk kell saját energia- és klímatervükbe.
- A tagállamoknak a hőhálózatokat (fűtés + hűtés) be kell építeniük a hosszú távú energiatervezésbe, beleértve a megújuló források integrálását és a hálózati szolgáltatásokat.
Szabályozási problémák:
- Az épületenergetikai irányelv (EPBD) jelenlegi alkalmazása torzíthatja a valós energiahatékonysági képet, mivel az épületek importált energiáját beszámítják, a helyi (pl. távhűtésből származó) hozzájárulásokat viszont nem.
Javaslat: az épületek teljesítményét a tényleges energiafelhasználás alapján kell értékelni.
Hulladékhő- és hulladékhűtés-hasznosítás:
- Spanyolországban az LNG-terminálokból származó hidegenergia felesleg nem részesül támogatásban, pedig ezek a projektek csökkentik az áramfelhasználást és a CO₂-kibocsátást.
Javaslat: az ilyen primerenergia-megtakarítást eredményező hűtés projektek egyértelmű politikai elismerése és ösztönzése. - A távhűtés számos hő- és hidegforrást képes hasznosítani (pl. LNG, ipari hulladékhő, szabad hűtés). A barcelonai LNG úttörő projekt, amelyet érdemes más városokban is megvalósítani.
Megújuló hűtés:
- Svédország, Németország és Ausztria hasonló következtetésekre jutottak, és egymáshoz közel álló megközelítéseket dolgoztak ki a távhűtési rendszerek energiateljesítményének értékelésére.
- Németországban már elkészültek az ágazati iránymutatások, azonban a nemzeti szintű bevezetés még korai szakaszban tart, így a gyakorlati tapasztalatok egyelőre korlátozottak.
- Ausztriában egy rendszer akkor minősül megfelelőnek, ha energiájának legalább 50%-a „jó energiaforrásból” – például abszorpciós technológiából vagy hulladékhő alapú távhőből (hőszivattyúval) – származik, és a villamosenergia-ellátása 100%-ban megújuló.
- Emellett német, cseh és holland szakmai szövetségek együttműködést indítottak annak érdekében, hogy ezeket a számítási módszereket beemeljék az épületek energiateljesítményére vonatkozó európai szabványba (EN).
Passzív hűtés:
- A passzív hűtés (pl. építészeti megoldások, árnyékolás, felhasználói magatartás) hatását jelenleg nem mérik, mivel nem fogyaszt hagyományos energiát.
Ennek értékelését az épületenergetikai tanúsítványokban kell megjeleníteni, és a lakosság tudatosításával kell támogatni.