Tyúklépésben emelkedik az emissziós kvóta árfolyama
Papp Bernadett – Piacelemzési Vezető
Hiába az ünnepek miatt alacsonyabb aukciós kínálat és a 65 euró körüli támasz az árfolyamban, az irányadó uniós emissziós kvóta árfolyama az elmúlt hetekben alig 1-1 százalékkal emelkedett, így nem sikerült ledolgoznia a hónap eleji zuhanást. Bár számos, megfelelési kötelezettséggel rendelkező létesítmény a 60-65 eurós szintet már megfontolásra érdemes belépési szintnek tartja, keresletük azonban nem elegendő ahhoz, hogy lényegesen kimozdítsa az árfolyamot a kényelmi zónájából.
Az EUA árfolyamának emelkedésére, illetve csökkenésére fogadó befektetési alapok erőviszonyai kiegyenlítettek. A legutóbbi adatok szerint alig van különbség a vételi és eladási nyitott pozíciók állománya között.
A decemberi lejáratú uniós emissziós kvóta havi árfolyamváltozása az elmúlt öt évben
Forrás: ICE Endex
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) figyelmeztetett, hogy Európa nem tanulta meg az energiaellátási válság fontos tanulságait, amelyet Oroszország Ukrajna elleni inváziója váltott ki. Fatih Birol, az IEA vezetője szerint a hirtelen orosz gázkiesés rávilágított a szükséges intézkedésekre, ám ezek többségét az EU még nem hajtotta végre. Birol három kulcsfontosságú alapelvet említett az energiaszektor ellenállóképessége szempontjából: az energiaforrások diverzifikálása, a politikai stabilitás biztosítása a hosszú távú beruházásokhoz, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése.
Ennek ellenére Európa továbbra is nagy mértékben függ az importált gáztól.
További akadályt jelentenek a kereskedelmi feszültségek – különösen a Donald Trump elnöksége alatt kiéleződött viták –, amelyek gyengítették a nemzetközi együttműködést. Emellett az USA által bevezetett vámok miatti kereskedelmi háború okozta bizonytalanság csökkentheti a globális keresletet az olaj és a gáz iránt.
A decemberi uniós kvóták árfolyamának alakulása és a napi kereskedett mennyiség
Forrás: ICE Endex
Az Európai Unió tagállamai megállapodtak a gáztárolási szabályok rugalmasabbá tételéről. Az eredetileg 2022-ben elfogadott rendeletet két évvel meghosszabbítják, és további rugalmassági lehetőségeket vezetnek be. A döntés célja, hogy alkalmazkodjanak a változó piaci körülményekhez és megelőzzék a lehetséges piaci manipulációkat.
Az új szabályozás főbb elemei:
- A 83%-os kötelező tárolási célokat október 1. és december 1. között bármikor el lehet érni (a jelenlegi november 1. helyett).
- Februárban, májusban, júliusban és szeptemberben minden tagállam számára ajánlott köztes tárolási célokat vezetnek be, hogy biztosítsák az egyenletes feltöltést és piaci előreláthatóságot.
- Kedvezőtlen körülmények (pl. piaci manipuláció) esetén a tagállamok legfeljebb 10%-kal eltérhetnek a céltól.
- Az Európai Bizottság további eltérést is engedélyezhet tartósan kedvezőtlen piaci körülmények esetén.
- Ha egy tagállam gázigénye jelentősen meghaladja az előző két év átlagát, vagy a tárolók kapacitása nagyon nagy (40 TWh felett), akkor 5%-os eltérés is megengedett.
A rendelet véglegesítéséről szóló tárgyalások az Európai Parlamenttel májusban kezdődnek, azonban már a fentiek is nyomást gyakoroltak az európai gáz árfolyamára, amelynek irányadó kontraktusa az április 25-re végződő héten 10,40 százalékot zuhant.
Szintén a gáz árfolyam emelkedésének útjában állt, hogy Nina Scheer, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) energiaügyi szóvivője, a közelmúltban kijelentette, hogy az Egyesült Államok által az Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen bevezetett szankciók feloldása indokolt lehet az ukrajnai béketárgyalások előmozdítása érdekében, és így újra megnyílhatna az út az orosz gáz számára Európa felé. A politikus nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy a Politico beszámolt arról, hogy Donald Trump amerikai elnök megbízottja, Steve Witkoff, a szankciók feloldását szorgalmazza az orosz energetikai infrastruktúrával, köztük az Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban a béketárgyalások részeként.
Scheer ugyanakkor kiemelte, hogy ez az álláspont nem változtat Németország elkötelezettségén a megújuló energiaforrásokra való átállás mellett. Szerinte a megújuló energiákra való átmenetet továbbra is fel kell gyorsítani, függetlenül attól, hogy miként alakulnak a szankciók az Északi Áramlat 2 projekttel kapcsolatban.
Az uniós kvóták, német áram, TTF gáz és európai szén árfolyamának normalizált grafikonja
Forrás: Pact Capital
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi világgazdasági előrejelzése szerint a globális gazdasági növekedés 2025-ben várhatóan 2,8% lesz, ami 0,5 százalékpontos csökkenés a januári prognózishoz képest. Ez a lassulás elsősorban az Egyesült Államok által bevezetett vámok és az ezekre adott válaszintézkedések következménye.
Az IMF szerint az Egyesült Államok gazdasági növekedése 2025-ben 1,8% lehet, ami jelentős visszaesés a korábbi évekhez képest. Az infláció várhatóan lassabban csökken, különösen a fejlett gazdaságokban, ahol a magas vámok és a kereskedelmi bizonytalanságok miatt a pénzromlás üteme továbbra is magas maradhat.
Európában az IMF 2025-re 1,2%-os növekedést prognosztizál az Európai Unió egészére, míg az euróövezetben mindössze 0,8%-os bővülést vár. Ez 0,2 százalékpontos csökkenést jelent a januári előrejelzéshez képest. A visszafogott növekedés oka elsősorban az amerikai vámemelések és a fokozódó kereskedelmi bizonytalanság, amelyek gyengítik a gazdasági aktivitást és a beruházási hajlandóságot.
Az IMF hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben kiemelten fontos a kereskedelmi politikák stabilizálása és a nemzetközi együttműködés erősítése. A szervezet szerint a világ gazdasági rendszere átalakulóban van, és a jövőbeni növekedés kulcsa a kiszámítható és együttműködésen alapuló gazdaságpolitika lehet.
Figyelembe véve az európai gázárak zuhanását és a gyenge gazdasági kilátásokat, az emissziós kvóták piaca továbbra is stabilnak mondható.