Kudarcba fulladt az első kitörési próbálkozás
Papp Bernadett – Piacelemzési Vezető
Bár június 13-án, pénteken az uniós emissziós kvóták decemberi határidős kontraktusának sikerült kitörnie a hetek óta tartó sávozásból és 76,75 euróra ugrania, az árfolyam nem volt elég erős ahhoz, hogy tovább meneteljen felfelé. Míg június első két hetét emelkedéssel, a harmadikat már veszteséggel zárta az árfolyam és visszatért a 70-75 eurós sávba. A havi teljesítmény még így is pozitív (+4,83 százalék), megerősítve a sok éves trendet.
A decemberi lejáratú uniós emissziós kvóta havi árfolyamváltozása az elmúlt öt évben
Forrás: ICE Endex
A befektetési alapok által tartott nettó vételi pozíciók állománya a június 13-ra végződő héten elérte a 28 millió egységet, amely március vége óta a legmagasabb szint.
.
A decemberi uniós kvóták árfolyamának alakulása és a napi kereskedett mennyiség
Forrás: ICE Endex
A június 23-ára végződő héten a gáz- és a karbonpiac szoros korrelációja megszakadt. A következő havi leszállítású amszterdami TTF gáz kontraktus 8,01 százalékkal ugrott meg a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának köszönhetően, míg az uniós emissziós kvóták árfolyama 3,91 százalékkal csökkent.
Korábban a piaci szereplők úgy gondolták, hogy a magas gázárak nagyobb szénfelhasználást eredményeznek majd, most azonban inkább az a narratíva dominál, hogy a magas energiaárak visszafogják majd a gazdasági aktivitást (a július elején induló amerikai védővámokat súlyosbítva) és csökkentik az EUA iránti keresletet, ahogy azt az orosz-ukrán háború kitörésekor már láttuk.
Ami viszont segíthet az emissziós kvóták árfolyamának, az az átlagon felüli hőmérséklet, amely növeli a légkondicionáló berendezések által fogyasztott áramot és megnehezíti a nukleáris erőművek hűtését, illetve az alacsony csapadékmennyiség szinte egész Európában, amely pedig a vízerőművek elérhetőségét csökkenti.
Az uniós kvóták, német áram, TTF gáz és európai szén árfolyamának normalizált grafikonja
Forrás: Pact Capital
A létesítmények számára az egyik legfontosabb tényező a 2025-ős ingyenes kiosztás megjelenése a számlájukon. Valószínűsíthető, hogy az elmúlt évek recessziós gazdaságát tükrözve az idei ingyenes mennyiségek alacsonyabbak lesznek az eddigieknél, mivel a rendszer kalkulációja dinamikusan követi a vállalatok termelésében bekövetkezett változásokat (jelen esetben csökkenést). A tagországoknak elvileg június végéig kell kiosztaniuk ezeket az egységeket, azonban a dinamikus allokációs számítások miatt általában borítékolható a késés.
Ráadásul, valószínű, hogy jövőre még drasztikusabban csökken majd a létesítményeknek kiosztott egységek száma, mivel a kereskedési periódus második felében új termékbenchmarkok képezik majd a számítások alapját, tükrözve az egyes szektorokban elért technológiai fejlődést. 2026 januárjától pedig a karbonvám által érintett szektorok (acél, alumínium, cement stb.) ingyenes kiosztása is csökkenni kezd, mivel ezeket a szektorokat elvileg már a karbonvám védi a szénszivárgástól és nincs szükségük további védelemre.
Július másodikára ígérte az Európai Bizottság a 2040-es klímacél publikálását. Bár valószínű, hogy a kommunikáció csupán egy keretszámot közöl és néhány intézkedés lehetőségét vázolja majd, a piaci szereplők mégis megpróbálnak majd a sorok között olvasni. Néhány tagország határozottan támogatná, hogy a jövőbeni klímacélok eléréséhez legyen lehetőség a Párizsi Klímaegyezmény 6. cikkelyének égisze alatt kibocsátott nemzetközi karbon egységek felhasználására. Egyelőre úgy tűnik, hogy erre az ETS 1 és az ETS 2 keretein belül nem lenne lehetőség, azonban a mostani csak egy javaslat lesz. A végleges jogszabályoknak 2026 júliusáig kell elkészülniük és addig még sok részlet változhat.
Július közepén újabb fontos információt kap a piac a jövőbeli aukciós kínálatra vonatkozóan, amikor a következő aukciós naptár napvilágot lát. Bár a többletszámok és a piacstabilitási tartalék által elkülönítendő egységek száma már május végén nyilvánosságra került és ennek megfelelően a 2025 szeptember és 2026 augusztus közötti aukciós mennyiségnek csökkennie kellene, fennáll a lehetősége, hogy erre mégsem kerül sor, ha a Bizottság úgy dönt, hogy további egységet kínál fel árverésre a REPowerEU finanszírozásához. Ez a program 2023-ban indult és jövő augusztusban fut ki. Célja, hogy az EU függetleníteni tudja magát az orosz fosszilis energiahordozóktól. Az ETS-től a Bizottság 20 milliárd eurót várt és 75 eurós átlagárral számolt, azonban a valós piaci árfolyam ettől huzamos ideig elmaradt, így a bevétel cél jelenleg nem tűnik elérhetőnek 2026 augusztusáig. A megoldás az aukcióra kínált EUA mennyiség növelése, azonban ez veszélyes lehet, amennyiben a magasabb kínálat lefelé nyomja az EUA árfolyamát egy ördögi körbe kergetve ezáltal a Bizottságot.