Industrial Heat Pumps Conference 2025

Prága, Kongresszusi Központ
2025. november 4-5.
Electrification in Action

 

Az Exergie által szervezett prágai nemzetközi ipari hőszivattyú konferencián idén az elméleti lehetőségek helyett a gyakorlati megvalósítás, a működő mintaprojektek és a skálázhatóság kérdései domináltak. A városi dekarbonizáció kihívásait tárgyaló „Decarb Cities” panelbeszélgetésben Kecskeméti Dávid, a MaTáSzSz EU, nemzetközi, és műszaki ügyekért felelős projektvezetője is szerepelt.

A mintegy 250 szakember és 60 előadó jelenléte, valamint a kísérőprogramok (például a Bilfinger által támogatott hajós networking esemény) kiváló lehetőséget biztosítottak a tapasztalatcserére.

A konferencia fő konklúziója, hogy az ipari hőszivattyúk piaca érett szakaszba léptek. A technológiai akadályok elhárultak, a hangsúly mostantól a megfelelő üzleti modellek kiválasztásán és a projektek skálázásán van.

 

 

1. Stratégiai helyzetkép: A technológia kész, a szabályozás követi

A nyitó stratégiai panel (Electrification of Heat: Highway or a Bumpy Road?) központi üzenete az volt, hogy az ipari hő elektrifikációja már nem technológiai kísérlet, hanem az európai energiabiztonság és dekarbonizáció egyik kulcseleme. A szakpolitikai és ipari vezetők – köztük Jan Rosenow (Oxford) és Christian Maass – egyetértettek abban, hogy a fő kihívást jelenleg nem a mérnöki megoldások hiánya, hanem a szabályozási keretek és a nemzeti stratégiák összehangolása jelenti.

 

2. Technológiai fókuszpontok

A szakmai előadások az energetikai átalakulás három fő terület köré csoportosultak:

  • Nagy teljesítményű hőszivattyúk a távhőben: A „Big Units, Big Expectations” szekció megerősítette, hogy a MW-os nagyságrendű berendezések telepítése a távhőszektorban ma már bevett gyakorlatnak számít. A hangsúly a projektek létezéséről áttevődött a megbízható üzemeltetés és a rendszerintegráció tapasztalataira.
  • Ipari gőz előállítása: Kiemelt figyelmet kapott a gőzfejlesztő hőszivattyúk témaköre. A korábban nehezen dekarbonizálhatónak tartott magas hőmérsékletű folyamatokhoz olyan gyártók mutattak be működő megoldásokat, mint a Turboden, az Armstrong vagy a Danfoss. Az elhangzottak szerint a gőz elektrifikációja kilépett a koncepció fázisból.
  • Magas hőmérsékletű hőtárolás: Új és hangsúlyos elemként jelent meg a hőtárolás. Olyan innovatív szereplők, mint a Kraftblock vagy a Rondo Energy mutatták be, hogyan hidalható át a megújuló energiaforrások ingadozása az ipari folyamatokban szükséges állandó hőigény biztosításához.

3. A megvalósítás keretei: Város és Ipar

A technológia mellett külön hangsúlyt kaptak a megvalósítás egyéb akadályai. A „Decarb Cities” és „Decarb Industry” workshopok rávilágítottak arra, hogy a siker kulcsa gyakran a szereplők közötti együttműködésben rejlik:

  • Városi integráció és szerepkörök: A beszélgetések alapján a távhő dekarbonizációja nem kezelhető elszigetelt műszaki projektként; azt integrálni kell az átfogó várostervezési stratégiákba. Közép-európai kontextusban kulcskérdés, hogy a városok milyen szerepet vállalnak: koordinátorként, szabályozóként vagy összekötő kapocsként lépnek-e fel a közműszolgáltatók és a fogyasztók között.
  • Stakeholder menedzsment: Kiemelték a korai kommunikáció és a végfelhasználók bevonásának fontosságát. A lakosság és az érintettek igényeinek megértése nélkül a legjobb műszaki tervek is elbukhatnak az ellenálláson.
  • Az „első fecskék” támogatása: Az ipari oldalon a legnagyobb gátat a megszokás jelenti („a régi rendszer még működik”). A panel konklúziója szerint támogatni kell az úttörő (first mover) projekteket, amelyek vállalják a kezdeti kockázatot, ezzel utat nyitva a szélesebb körű adaptációnak.

 

4. Üzleti modellek és finanszírozás

A finanszírozás kérdése is nagyhangsúlyt kapott. A magas kezdeti beruházási költségek (CAPEX) leküzdésére a konferencia a „szolgáltatás alapú” modelleket (Heat-as-a-Service) és az energiahatékonysági szerződéseket (Energy Service Contracting) azonosította a legjárhatóbb útként. Ezek a konstrukciók lehetővé teszik az ipari szereplők számára, hogy saját tőkelekötés nélkül, működési költségként (OPEX) számolják el a dekarbonizációt.