Felfelé tört ki a két hónapos sávból az emissziós kvóták árfolyama
Papp Bernadett – Piacelemzési Vezető
A geopolitikai bizonytalanság és a közelgő megfelelési határidő kilendítette a holtpontról az uniós emissziós kvóták árfolyamát. A decemberi leszállítású határidős kontraktus árfolyama kitört a 65-72 eurós sávból, amelyben az utóbbi több mint két hónapban ingázott és augusztus 20-án megközelítette a 75 eurós szintet.
Pedig nem indult erősen az augusztus. Gyenge amerikai munkaerőpiaci adatok után általános eladási hullám vette kezdetét a piacokon a kockázatcsökkentés jegyében, amely alól a kvóták árfolyama sem volt kivétel. Ha a gazdaság erősödésébe vetett hit megrendül, a vállalatok teljesítménye csökken és kevesebb kvótára lesz szükségük. A hónap elején ezért még 67,85 euróig esett az irányadó kontraktus árfolyama.
A közel-keleti és főleg az ukrán konfliktus kiéleződése azonban ismét az európia gázellátás biztonságát kérdőjelezte meg. A jövő havi leszállítású TTF gáz, amely az utóbbi időben megnyugodni látszott, feléledt Csipkerózsika álmából és ismét emelkedésbe kezdett, ami az emissziós kvóták iránti keresletet is növelte.
Júliusban az irányadó kontraktus átlagos napi volatilitása 1,95 euró volt és a hónap végén azt gondoltuk, volatilis hónapon vagyunk túl. Augusztusban azonban az árfolyam eddig 2,095 eurós sávban mozgott, tehát nem beszélhetünk tipikus nyári uborkaszezoni hónapról.
Az átlagos napi kereskedett volumen a leglikvidebb termékben eddig 24 366 ezer egység augusztusban, valamivel több mint a júliusi 24 249 ezres érték.
A decemberi lejáratú uniós emissziós kvóta havi árfolyamváltozása az elmúlt öt évben
Forrás: ICE Endex
Az energiapiaci fundamentumok mellett valószínűleg az is befolyásolta a kvóták árfolyamának alakulását, hogy az EEX tőzsde és az Európai Bizottság által publikált 2024 és 2025 évekre vonatkozó árverési kalendárium nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy nagyobb kvótamennyiség kerülne árverésre a REPowerEU program finanszírozása érdekében.
A piac pedig jogosan számíthatott a volumen növelésére, mivel a kvóták piaci árfolyama az idei év legtöbb napján elmaradt attól a 75 eurótól, amellyel az Európai Bizottság a bevételeket tervezte. A mennyiség növelése viszont valószínűleg épp azt eredményezte volna, hogy a kvóták árfolyama tovább csökken.
A Bizottság vagy a kvóták árfolyamának emelkedésében bízik vagy meghosszabbítja az aukciós periódust, amely 2026-ban véget ért volna vagy megelégszik az alacsonyabb bevétellel.
A decemberi lejáratú uniós kvóta árfolyamának változása (euró / tonna) és kereskedett mennyisége (lot, 1 lot = 1 000 tonna)
Forrás: ICE Endex
2024 augusztusában az európai földgázárak jelentősen megugrottak, elsősorban az ellátási aggályok miatt. A megugrás mögött a kulcsfontosságú tényező az volt, hogy Ausztráliában több jelentős cseppfolyósított földgáz (LNG) termelő üzemben sztrájkolnak, amelyek együttesen a globális LNG-export mintegy 12%-át teszik ki. A sztrájkokból eredő esetleges fennakadások félelmet keltettek a gázellátás szűkülésétől, különösen az északi féltekén tél előtt, amikor a kereslet jellemzően növekszik.
Ezen túlmenően, bár Európának sikerült megőriznie robusztus gáztárolási szintjét – a kapacitás mintegy 87%-át augusztus elején –, a jövőbeli ellátási zavarokkal kapcsolatos aggodalmak ingatagabbá tették a piacot. Ez a helyzet rávilágít a gázpiac törékenységére, ahol az ellátási zavarok veszélye áremelkedésekhez vezethet.
Ezek az áremelések az inflációs aggodalmakat is újra felélesztették Európa-szerte, mivel az energiaköltségek jelentősen hozzájárulnak a teljes inflációhoz. A piac reakciója azt sugallja, hogy a magasabb gázárak fennmaradhatnak, ha az ellátási problémákat nem oldják meg.
Az uniós kvóták, német áram, TTF gáz és európai szén árfolyamának normalizált grafikonja
Forrás: Pact Capital
Végül, de nem utolsó sorban a megfelelési határidő előtt alig több mint egy hónappal sok európai létesítmény várja még a 2024-es ingyenes kiosztását. Az Európai Bizottság augusztus 8-ra vonatkozó jelentése szerint a nemzeti allokációs táblákban szereplő 513,46 millió egyégnek csupán 78,8 százaléka került kiosztásra. A riport kéthetente kerül publikálásra és azt mutatja, hogy 14 nap alatt 5-7 millió egységet osztanak szét a tagországok. Magyarországnak nincs miért szégyenkeznie, mivel a tervezett mennyiség már kiosztásra került, azonban Franciaország, Románia és Spanyolország igazán nem nevezhető éltanulónak.