Euroheat Congress 2026
Összefoglaló (2026. június 9-11., Krakkó)
A 2026. június 9–11. között Krakkóban megrendezett Euroheat Congress ismét összehozta az európai távhő- és távhűtési szektor meghatározó szereplőit, hogy megvitassák az energiaátmenet legfontosabb kihívásait és lehetőségeit. A háromnapos rendezvény középpontjában a dekarbonizáció, a hulladékhő hasznosítása, a digitalizáció, az innovatív technológiák és a beruházások finanszírozása állt.
Az első nap elsősorban a kapcsolatépítésről, a tagszervezetek belső egyeztetéseiről és a városi távhőfejlesztési kapacitásépítésről szólt.
A nap legjelentősebb szakmai eseménye a Crash Course for Cities városoknak szóló intenzív képzés volt. Az egész napos képzés célja az volt, hogy az önkormányzatok és városi döntéshozók gyakorlati útmutatást kapjanak a korszerű, dekarbonizált távhőrendszerek tervezéséhez és fejlesztéséhez. A program leginkább a városi hőtervezésre, finanszírozási lehetőségekre, energiarendszerek integrációjára és a távhő klímasemlegességi célok elérésében való céljára fókuszált.
A résztvevők egy része a PGE Energia Ciepła krakkói telephelyére látogatott, ahol a lengyel távhőszektor egyik meghatározó szolgáltatójának működését ismerhették meg.
A kongresszus első napján tartotta több szervezet is az éves közgyűlését. Először a lengyel IGCP & ZPC, majd a DHC+ tudás platformot követően a Euroheat & Power közgyűlésére került sor.
A Partner Szövetség tagsági formának köszönhetően szavazati joggal is rendelkeztünk az EHP közgyűlésen, ahol többek között elfogadásra került a tavalyi költségvetés, az idei költségvetés tervezet és az új elnökségi tagok és helyetteseik személye. Az elnök és alelnök személyében nem történt változás, mandátumuk meghosszabbításra került a következő 2 évre.
A nap zárásaként informális környezetben teremtett lehetőséget a vacsora a résztvevők találkozására a kongresszus fő szakmai programjainak kezdete előtt.
2. nap
A kongresszus második napján vette kezdetét hivatalosan a szakmai program. A fókusz a távhőszektor dekarbonizációján, az energiaátmenet finanszírozásán, valamint az új technológiák piaci bevezetésén volt. A nap során a résztvevők átfogó képet kaptak arról, hogyan alakul az európai távhőpiac, milyen beruházásokra lesz szükség a klímacélok teljesítéséhez, és mely innovációk formálhatják a következő évtized energiarendszereit.
A kongresszust Janne Kerttula (Euroheat & Power), Marcin Laskowski (PGE) és Paweł Ścigalski (Krakkó városa) nyitotta meg. A beszédek központi üzenete az volt, hogy a távhő kulcsszerepet játszik Európa energiafüggetlenségi és klímavédelmi céljainak elérésében, miközben a városok egyre fontosabb szereplőivé válnak az energiaátmenetnek.
A „The Heat Transition in Action” panel beszélgetésen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a Fortum, az Alfa Laval és a Veolia képviselői mutatták be, hogyan valósul meg a dekarbonizáció a gyakorlatban. A beszélgetés egyik fő tanulsága az volt, hogy a fűtési szektor átalakulása már nem hosszú távú vízió, hanem jelenlegi beruházási és üzemeltetési kihívás. A siker kulcsa a különböző technológiák – hőszivattyúk, hulladékhő-hasznosítás, megújuló energiaforrások és energiatárolás – integrációjában rejlik.
Az ezt követő szekcióban Eloi Piel bemutatta a DHC Market Outlook 2026-os kiadásának főbb tanulságait, majd spanyol, dán, finn, lengyel és brit szakpolitikai szereplők vizsgálták az európai távhőpiac aktuális helyzetét és várható fejlődési irányait.
A délutáni párhuzamos szekciók egyik központi kérdése a „How do we do heat by 2050?” volt. Az előadók arra keresték a választ, hogyan nézhet ki a jövő hőellátása egy teljesen karbonsemleges Európában.
A jövő rendszerei várhatóan alacsony hőmérsékletű hálózatokra épülnek, sokkal nagyobb arányban hasznosítják a helyben rendelkezésre álló hőforrásokat, digitálisan optimalizált működést alkalmaznak, és szorosabban kapcsolódnak a villamosenergia-rendszerhez.
A nap egyik legérdekesebb dekarbonizációs szekciója, a „The Heat Next Door” arra épült, hogy a hőforrásokat nem feltétlenül távoli erőművekben kell keresni: a szükséges energia sok esetben „a szomszédban” található.
A „Pipeline to Net Zero” bemutatta, hogy a meglévő infrastruktúra korszerűsítése legalább olyan fontos, mint az új rendszerek építése.
Külön szekciót kaptak ezek mellett párhuzamosan:
- Alacsony hőmérsékletű hálózatok és versenyképesség;
- Az emberi oldal: készségek és munkaerő;
- Finanszírozás a nettó zéró felé vezető úton;
- Távhűtés;
- Nukleáris alapú hőtermelés;
- Digitalizáció és adatvezérelt működés;
- Napenergia a távhőben.
A nap során a három szintes kiállítói tér, az Innovation Gallery, valamint az esti networking dinner esemény számos lehetőséget kínált a szakmai kapcsolatok építésére.
3. nap
A Euroheat Congress 2026 zárónapja a jövő technológiáira, az innováció finanszírozására és az energiarendszerek rugalmasságának növelésére helyezte a hangsúlyt. Míg a második nap elsősorban a dekarbonizációs stratégiákról szólt, a harmadik nap azt mutatta be, hogy milyen konkrét technológiai és üzleti megoldások tehetik lehetővé a nettó zéró célok megvalósítását.
A nap a DHC Start-up Arena programmal indult, ahol innovatív vállalkozások mutatták be fejlesztéseiket röviden, majd az elhangzottak alapján a hallgatóság sorrendet állított fel szavazással. A fődíj egy éves DHC+ tagság volt. A szekció jól tükrözte a távhőszektor átalakulását: a hagyományos infrastruktúra-üzemeltetés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások, az energiatárolás, az intelligens szabályozás és az új üzleti modellek.
A „Storing Heat Where Space Is Tight” panel arra fókuszált, hogyan lehet a sűrűn beépített városi környezetben hőtárolási kapacitásokat kialakítani. A hőtárolás szerepe kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások integrációjában, a hálózati rugalmasság növelésében, és a villamosenergia- és hőrendszerek összekapcsolásában.
A „Beyond Baseload: CHP in an Evolving Heat Mix” szekció azt vizsgálta, hogyan változik a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés szerepe a megújuló energiaforrások térnyerése mellett. Várhatóan a CHP továbbra is fontos elem marad, de egyre inkább rugalmas, kiegészítő technológiaként működik majd a diverzifikált energiamix részeként.
A többi szekció a:
- villamosenergia-rendszer rugalmasságának támogatását,
- a lengyel távhőpiac előtt álló lehetőségeket és kihívásokat,
- geotermikus távhő kockázat-csökkentését,
- hulladékhő távhűtéssé alakítását,
- valamint a digitalizációt, mint versenyképességi tényezőt vitatta.
Emellett kiemelt figyelmet kaptak a finanszírozás és befektetői kapcsolatok.
A hulladékhő témája tehát mindhárom napon visszatért, megerősítve azt az üzenetet, hogy a jövő hőellátása jelentős részben a ma még elvesző energiaforrások hasznosítására épülhet.
A Euroheat Congress 2026 egyik legfontosabb tanulsága, hogy a távhőszektor már nem csupán a hagyományos hőtermelés modernizációjáról szól. A jövő rendszerei a megújuló energiaforrásokra, a hulladékhő hasznosítására, a digitalizációra, az energiatárolásra és a szektorok közötti integrációra épülnek. A kongresszus üzenete egyértelmű volt: a távhő az európai energiaátmenet egyik kulcsfontosságú eszköze, amely egyszerre szolgálja a dekarbonizációt, az energiafüggetlenséget és a versenyképességet.
A rendezvényen Kecskeméti Dávid képviselte a Szövetséget és a magyar távhő szektort.
