Egymás után három hónapot zárt emelkedéssel az európia emissziós kvóta árfolyama
Papp Bernadett – Piacelemzési Vezető
Bár május utolsó hetében 2,00 százalékkal csökkent, az egész hónapot tekintve 8,14 százalékkal emelkedett az iránymutató uniós kvóta árfolyama. Így március és április utón újabb hónap zárult emelkedéssel.
Az árfolyam február vége óta mozog egy emelkedő trend-csatornában az ezen a piacon megszokott volatilitással. Májusban a napon belüli árfolyammozgás átlagosan 2,91 euró volt, azonban május másodikán egy 5,98 eurós sávban ingadozott az árfolyam.
A decemberi lejáratú uniós emissziós kvóta havi árfolyamváltozása az elmúlt öt évben
Forrás: ICE Endex
Az utóbbi hetekben több olyan tényező is akadt, amely a további árfolyam erősödés esélyét növelte.
Míg azon az ominózus májusi napon, amikor az árfolyam napon belül egy csaknem 6 eurós sávban mozgott, arra reagáltak a kereskedők, hogy Németország értesítette az Európia Bizottságot arról, hogy a bezárt szén-tüzelésű erőműveik által nem igényelt emissziós kvótákat törli az ország árverezendő mennyiségéből, a Bizottság június 1-én újabb, a kínálat szűkülését előrevetítő közleményt tett közzé.
Mint minden évben, a Bizottság idén is kiszámolta a rendszerben fellelhető többlet kvóta mennyiséget, amely 2008 óta halmozódott fel a rendszerben anélkül, hogy a létesítmények felhasználták volna azokat a törvénybe foglalt megfelelési kötelezettségük teljesítéséhez. A számítás alapja egy egyszerű képlet, amelyben a 2008 óta ingyenes kiosztás vagy árverés útján piacra bocsátott egységekből kivonják a létesítmények által jelentett kibocsátási értékeket.
A többlet 2023-ban 1 112 millió egység volt, jóval a piaci konszenzus alatt, amely 1 175 millió körül alakult. Ez a legalacsonyabb érték, amióta a Bizottság ezt a számot publikálja, mivel a piacstabilitási tartalék mechanizmusa 2019 óta csökkenti a felhalmozódott többletet. A mechanizmus minden év szeptembere és a következő év augusztusa között a piaci többlet 24 százalékával csökkenti a tagországok árverezni kívánt kvóta-mennyiségét és az így megmaradt kvóták a piacstabilitási tartalékba kerülnek. A következő időszakban 267 millió egység kerül majd a piacstabilitási tartalékba. Ahogy a többlet, úgy az elvonásra kerülő mennyiség is negatív rekord.
Ez egyrész felfogható pozitívan úgy, hogy a piacstabilitási tartalék végzi a dolgát és folyamatosan csökkenti a piaci többletet, így a kvóták árfolyama viszonylag stabilan emelkedhet. Ugyanakkor sok piaci szereplőben felmerülhet a kérdés, hogy a 267 milliós elvonás elegendő-e a REPowerEU program finanszírozása érdekében elárverezett és elárverezendő sok millió egység árfolyam-leszorító hatását ellensúlyozza.
Az általános piaci hangulatra szintén pozitívan hatott, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a központi bankok kamatcsökkentésbe kezdenek és ezzel újabb lökést adhatnak a gazdaság talpra állásának. Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal, 4,25 százalékra csökkentheti az irányadó kamatlábat az elemzők várakozása szerint és példáját ősszel az amerikai Federal Reserve is követheti.
Az alacsonyabb kapatok sok szempontból megkönnyebbülést hoznának az EU ETS létesítmények számára. Főként az ipari szektorokban növekedhetne ismét a termelés.
A decemberi lejáratú uniós kvóta árfolyamának változása (euró / tonna) és kereskedett mennyisége (lot, 1 lot = 1 000 tonna)
Forrás: ICE Endex
Talán ezen várakozásokat kezdték el beárazni a befektetési alapok is, amelyek spekulatív pozíciókkal rendelkeznek az EUA derivatívák piacán. A május 24-re végződő héten, nettó eladási pozícióik 52,31 százalékkal, 6,7 millióra csökkentek. Ez tavaly október óta a legalacsonyabb szint. Ugyanezen a héten, a befektetési alapok 44,4 millió egységnyi nyitott vételi pozícióval rendelkeztek, amely heti összehasonlításban 9,73 százalékos növekedést jelent.
Érdekes lehet ugyanakkor, hogy az emissziós kvóták és a következő havi leszállítású európai gáz árfolyama között tapasztalt erős korreláció a hónap végére gyengült és az árfolyamok együtt mozgása már korántsem volt olyan szoros, mint régen.
Június első napja ebből a szempontból kivételnek számított, mivel a két árfolyam kéz a kézben emelkedett, miután ellátási nehézségek merültek fel Norvégiában, amely Ukrajna orosz inváziója óta az Unió legjelentősebb gáz-beszállítójává vált és Ázsia jelentős prémiumot hajlandó fizetni az LNG szállítmányokért a rekord hőmérséklet következtében megnövekedett légkondicionálás energiaigénye miatt. Az európai vásárlókat ezért aggodalommal töltötte el, hogy sikerül-e - és ha igen, milyen áron - újratölteni az európai gáztározókat. A decemberi leszállítású uniós emissziós kvóta árfolyama napon belül több mint 5 százalékot emelkedett az előző záróárhoz képest a hírek hallatán.
Az uniós kvóták, német áram, TTF gáz és európai szén árfolyamának normalizált grafikonja
Forrás: Pact Capital
Szintén árfolyamfelhajtó hatású lehet, ha a tagállamok nem osztják ki időben a 2024-es ingyenes egységeket. A frissített szabályok értelmében a hatóságoknak a korábban megszokottnál később, június végéig kell kiosztaniuk az egységeket, azonban ügyfeleink nagy része arról számolt be, hogy még nem kapta meg az idei éves ingyenes kvótáit. Az úgynevezett dinamikus allokáció, amely a negyedik kereskedési periódusban került bevezetésre, és amely a valós termelés alapján újrakalkuláltatja az ingyenes kiosztásra való jogosultságot, időigényes a hatóságok számára. Így fennáll annak a kockázata, hogy nem minden létesítmény kapja meg az egységeket a megfelelési határidő előtt.
Végül, de nem utolsó sorban szükséges megemlíteni az európai parlamenti választások hatását is, mivel a Green Deal (Zöld Megállapodás) szinte minden politikus programján szerepelt vagy pozitív vagy negatív előjellel. A Zöld Megállapodás célja a szén-dioxid kibocsátás 2050-ig történő megszüntetése, azonban a program támogatottsága veszélybe került, mivel az energiaválság súlyosan érintette a választók pénztárcáját.
Az ösztönzők özöne, amelyeket az Egyesült Államok és Kína kínált a zöld technológiák kiépítésére, felvetette annak a kérdését, hogy az európai büntető / szankciós politika mennyire lehet versenyképes globális szinten.
A kár mértéke a június 6-9 között zajló parlamenti választások után világossá válik majd, amikor az európai polgárok az urnák elé járulnak.
Kampányuk során a legesélyesebb jelöltek változtattak a kommunikációjukon. Ahelyett, hogy a zöld átállástól remélnék Európa globális vezetővé válását, inkább azt hangsúlyozták, hogy hogyan védenék meg az európai ipart és hogyan csökkentenék a háztartások megélhetési költségeit. Mindeközben a kazántilalomról és a fentartható mezőgazdaságról szóló direktívák a klíma-szkeptikus jobb oldali politikai csoportok malmára hajtotta a vizet. A társadalom nagy része gondolhatja úgy, hogy a demokratikus pártok nem tudtak hatékony megoldást kínálni mindennapi gondjaikra és a zöld átmenetre úgy tekintenek, mint plusz teherre, amely épp akkor sújtja őket, amikor pénzügyi lehetőségeik amúgy is beszűkültek.
Az Európai Környezetpolitikai Intézet (Insitute for European Environmental Policy) felmérése alapján a szakértők 67 százaléka úgy látja, hogy a választások kimenetele negatívan befolyásolja a környezetvédelmi reformok megvalósításának esélyeit.
A következő Európai Bizottság – amely a szavazás után alakul meg – és a 27 tagállam legnagyobb kihívása az lesz, hogy finanszírozási forrást találjon a Zöld Megállapodás megvalósításához. Mindezt úgy, hogy sok tagállam szerint inkább védekezésre kellene fordítani a forrásokat a szomszédban zajló háború miatt.