Csaknem 10 százalékkal csökkent az EU-s emissziós kvóták árfolyama 2023-ban

Papp Bernadett – Piacelemzési Vezető

2019 után a tavalyi év volt az első, amikor csökkenéssel zárt az európai uniós emissziós kvóták árfolyama.

Összefoglaló tábla DAF, Dec23, Dec24 kontraktusok alakulásáról

*Az EUA Dec23 kontraktus utolsó kereskedési napja 2023. december 18 volt.

A csökkenés több tényező eredője:

  • 2023ban az új kapacitásoknak és a kedvező időjárási feltételeknek köszönhetően jelentősen nőtt a megújulók részesedése az energiatermelésben és felhasználásban. Ezen kívül, a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen javult a vízenergiatermelés és kevesebb fennakadás volt a francia nukleáris erőművekben is. Az előzetes adatok alapján, 2023ban Franciaország volt Európa legnagyobb áramexportőre, miután éves nukleáris termelése 15 százalékkal nőtt. Németország 17 gigawattnyi új megújuló kapacitást létesített az év során, míg az ország lignit felhasználása 1963-ban volt utálja olyan alacsonyan, mint tavaly.
  • Ugyanakkor, az ipari létesítmények áram és gázfelhasználása továbbra is a 2019-es szintek alatt van és nem mutatta a növekedés jelét a tavalyi évben.
  • A kvóták kínálati oldala továbbra is erős, mivel az Európai Bizottság célja, hogy a következő években 20 milliárd eurós bevételre tegyen szert kvóták előrehozott árveréséből, hogy a forrást azután a kontinens energiarendszerének zöldítésére fordítsa. Ez a plusz mennyiség azonban – egyelőre úgy tűnik – nem találkozik a megfelelő kereslettel.
  • Mivel 2024től a megfelelési határidő szeptember 30, a létesítményeknek így kivételesen másfél év áll rendelkezésükre, hogy a szükséges kvótákat beszerezzék. Nyár végére valószínűleg a 2024es ingyenes kiosztást is megkapják az arra jogosult létesítmények, így még kevésbé érik a sürgetést a kvótavásárlásra.
  • A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy azok a piaci szereplők (elsősorban befektetési alapok), amelyek nem rendelkeznek megfelelési kötelezettséggel a rendszerben, inkább shortolták a kvótákat vagyis eladási pozíciókat nyitottak. A korábbi években, amikor a narratíva a zöld átmenet sarokkövének nevezte a megreformált EUs emisszió-kereskedelmi rendszert, ugyanezen piaci szereplők segítették el az árfolyamot 100 euróig tavaly tavasszal.

Tavaly egy különleges magyar szál is került a történetbe, mivel a júliusban kihirdetetett és ősszel módosított kormányrendelet karbonadót rótt ki azon közepes és nagy kibocsátókra, amelyek kibocsátásuk minimum 50 százalékának megfelelő ingyenes kiosztásban részesülnek. Ezen kívül, amennyiben az ingyenes kiosztást értékesítik, úgy arra tranzakciós adót kell fizetniük.

Ezek az új intézkedések számos magyar létesítményt hoztak nehéz anyagi helyzetbe, amely csökkentette a tranzakciók számát a korábbi évekhez képest, mivel a cégek a plusz adó miatt nem rendelkeztek elegendő likviditással a kvótavásárláshoz, amikor az árfolyam csökkent, illetve a korábban alkalmazott repo ügyletek helyett más likviditás-teremtő eszközt kellett keresniük a tranzakciós díj miatt.

A decemberi lejáratú uniós kvóta árfolyamának változása (euró / tonna) és kereskedett mennyisége (lot, 1 lot = 1 000 tonna)

Forrás: ICE Endex

December első felében még folytatódott az emissziós kvóták árfolyamának leértékelődése és az irányadó kontraktus árfolyama új éves mélypontra esett. A 2023 decemberi opciós és a határidős kontraktusok kifutásával azonban az árfolyam hirtelen emelkedésnek indult.

Persze a határidős kontraktus kifutásával egy napon a 2023-as árverések is véget értek, így szünetelt az elsődleges kínálat, illetve Európa egyes részein valóban téliesre fordult az időjárás.

Valószínű azonban, hogy az árfolyam-emelkedéshez jelentős mértékben hozzájárult a befektetési alapok tevékenysége is. Ezek a piaci szereplők ugyanis a december 8-ra végződő héten 42 millióra növelték nettó eladási pozíciójukat a származtatott EUA termékekben. Ez a pozíció azonban év végére lefeleződött és 20,3 millióra csökkent.

Az új év gyengén kezdődött az európai karbonpiac számára. A decemberi kontraktus 5 százalékos csökkenéssel zárta 2024 első hetét. Egyes piaci információk alapján a befektetési alapok kezdték el újra nyitni eladási pozícióikat és természetesen az ipari kibocsátók is hiányoznak a vételi oldalról.

 

A decemberi lejáratú uniós emissziós kvóta havi árfolyamváltozása az elmúlt öt évben

Forrás: ICE Endex

 

Ezen kívül úgy tűnik, hiába válik egyre téliesebbre az időjárás Európában, a piacot megnyugtatja a tudat, hogy idén nem kell akkora bizonytalansággal szembenéznünk gázellátásunk tekintetében, mint tavaly, amikor kétséges volt, hogy honnan pótoljuk a kiesett orosz szállítmányokat. Idén a tározók telítettsége magas és még a közel-keleti konfliktusok ellenére is stabilnak mondható az ellátásunk. Ennek megfelelően az európai gázárak stabilnak mondhatóak.

 

Az uniós kvóták, német áram, TTF gáz és európai szén árfolyamának normalizált grafikonja

Forrás: Pact Capital

Az idei évet tekintve a következőkre lesz érdemes figyelni:

  1. A 2024-es kvóta aukciók január 15-én indulnak. A tagországok 3,1 millió egységet kínálnak majd minden hétfőn, kedden és csütörtökön, még Németország péntekenként 1,8 millió egységet és Lengyelország minden második szerdán 2,3 millió kvótát. Az augusztus utáni mennyiségek természetesen még nem véglegesek, mivel a piacstabilitási tartalék paramétereitől függenek. Érdekes megjegyezni, hogy a közös aukciós platformként funkcionáló EEX által publikált kalendárium szerint idén augusztusban nem csökken felére a napi felkínált mennyiség.
  2. Utóbbi hátterében az állhat, hogy 2024-től a kvóták leadási határideje (éves megfelelési határidő) az eddigi április 30-ról szeptember 30-ra csúszik. Ezen kívül az arra jogosult létesítmények az ingyenes kiosztást is későbbre várhatják, mivel a hatóságoknak újra kell számolniuk az előzetes számokat a dinamikus allokációs szabálynak megfelelően, amely figyelembe veszi a létesítmények aktivitásának változását és ahhoz igazítja az ingyenes kiosztást. A német emisszióügyi hatóság már tájékoztatta a létesítményeket, hogy a 2024-es ingyenes kiosztás június 30-ig fog megtörténni.
  3. Az első negyedévben az Európai Bizottság módosítani tervezi az évtized második felére vonatkozó ingyenes kiosztásról szóló szabályokat. A konzultációs időszak január 2-án ért véget.
  4. Február elején tervezi publikálni az Európai Bizottság a 2040-es klímatervet, amely konkrét célszámot tartalmazhat és sok jelenlegi jogszabályt módosíthat. Jelenleg csupán a 2030-as minimum 55 százalékos emisszió-csökkentési cél és a 2050-es klímasemlegesség szerepel a törvényeinkben.

Mindent egybevetve, valószínűnek tűnik, hogy a kvóták árfolyama az év első felében még nyomás alatt marad, azonban az év második felében a megfelelési határidőnek és a várható gazdasági fellendülésnek köszönhetően a trend változhat.