Április közepére sikerült ledolgzni a hónap eleji mélyrepülést
Papp Bernadett – Piacelemzési Vezető
Az amerikai vámok 90 napos felfüggesztését követően az uniós emissziós kvóták árfolyama visszakapaszkodott a hónap eleji szintekre és április 15-én már a 30 napos mozgóátlagot tesztelte. Korábban, a vámok bejelentése után a kvóták árfolyama – szinte minden egyéb instrumentummal együtt - meredek zuhanásba kezdett, hiszen egy, a vámok által előidézett infláció és esetleges recesszió negatívan befolyásolja az ipari termeléssel együtt az emissziót és a kvóták iránt keresletet is. - Pact Capital - Holt Global: Karbonpiaci összefoglaló
A decemberi lejáratú uniós emissziós kvóta havi árfolyamváltozása az elmúlt öt évben
Forrás: ICE Endex
Április 9-én a decemberi kontraktus árfolyama 60,07 euróig esett vissza, amely egy éves mélypontnak felel meg, azonban a vámok felfüggesztésének hírére az árfolyam meredek emelkedésbe kezdett és a hónap közepén már a 70 eurós szintet közelítette meg.
A decemberi uniós kvóták árfolyamának alakulása és a napi kereskedett mennyiség
Forrás: ICE Endex
A fentiek fényében nem meglepő, hogy a piacon aktív befektetési alapok az április 4-ére végződő héten 47,87 százalékkal 15 783 ezerre (lot) csökkentették nettó vételi állományukat az EUA származtatott termékeiben. Ez a legalacsonyabb nettó vételi állomány tavaly december vége óta. A befektetési alapok teljes nyitott állománya 9,84 százalékkal, 102 393 ezerre csökkent, amely 59 088 ezer vételi (-17,92% heti összehasonlításban) és 43 305 ezer eladási (+3,83%) pozícióból tevődött össze.
Érdekes ugyanakkor, hogy az eddig oly szoros korreláció az európai emissziós kvóták és az amszterdami tőzsdén kereskedett gáz árfolyama között gyengült. Az április 11-ére végződő héten például az emissziós kvóták árfolyama csupán 1,57 százalékkal csökkent heti összehasonlításban, míg a következő havi leszállítású TTF gáz kontraktus 8,07 százalékot zuhant.
Ennek hátterében több tényező is állhat. Egyrészt a rövidtávú gázellátást övező kockázatok enyhültek a fűtési szezon végével, illetve valószínű, hogy az energiaigény a húsvéti ünnepek alatt szintén alacsony lesz és az utóbbi hónapokban több, eredetileg Ázsiába irányuló LNG szállítmány végül Európában kötött ki.
Ráadásul az energiaszektor dekarbonizációja jó úton halad, ahogy ezt a 2024-es hitelesített kibocsátás adatok is bizonyították. Végül pedig az uniós tagállamok szorgalmazzák a gáztározók feltöltésére vonatkozó szigorú EU-s jogszabályok felülvizsgálatát. A november 1-ig teljesítendő 90 százalékos töltöttségi szint a piaci szereplők véleménye szerint felfelé hajtja a gáz árát, így többek között azt javasolják, hogy a 90 százalékos célt egy rugalmasabb határidőig kelljen elérni, illetve kedvezőtlen piaci körülmények esetén az egyes tagállamok eltérhessenek a 90 százalékos célszámtól.
Az uniós kvóták, német áram, TTF gáz és európai szén árfolyamának normalizált grafikonja
Forrás: Pact Capital
A globális pénzpiacok az utóbbi hetekben komoly veszteségeket szenvedtek el, amelyeket csak ideiglenesen enyhített Trump 90 napos „vám-tűzszünet” bejelentése. Az EUA-k is részesei voltak a kockázat-kerülő hangulatnak, ám viszonylag kisebb mértékű áresést mutattak más eszközökhöz képest. Ennek hátterében három fő tényező állhat. Először is lehetséges, hogy a spekulánsok ismét elkezdtek vásárolni a visszaesés után. Másodszor, a megfelelési kötelezettséggel rendlekező szereplők - az alacsony árakat kihasználva – szintén vásároltak 2024-es és 2025-ös kötelezettségeik fedezésére. Harmadrészt úgy tűnik, elkezdődött a strukturális szétválás az EUA-árak és a gáz- illetve szénpiacok között, amit a megújulók arányának növekedése okoz.
Az EU karbonpiaci kilátásait kettős gazdaságpolitikai erők befolyásolják:
- Pozitív irányból Németország energia-, adó- és védelmi reformcsomagja hathat, amely fokozhatja az ipari termelést – és ezzel együtt a kibocsátást.
- Negatív irányból a Trump-féle vámok bevezetése (ha megvalósul) az európai exportokra – különösen az acél, autóipar és vegyipar esetében – csökkentheti a termelést és így az ipari kibocsátást.
Míg a gazdasági növekedés és az ipari kibocsátás továbbra is összefüggenek, a villamosenergia-szektor egyre inkább függetlenedik a GDP alakulásától, mivel a megújuló energiaforrások növekvő szerepe csökkenti a fosszilis alapú termelésből származó CO₂ kibocsátást.
Ugyanakkor az EU ETS ma már sokkal jobban fel van készülve a gazdasági sokkok kezelésére, mint korábban. Ennek kulcseleme a 2018-ban bevezetett Piacstabilizációs Tartalék (MSR), amely a túlzott kvótamennyiséget (TNAC) figyeli és szabályozza. A rendszer időbeli csúszással reagál, így egy csökkenő emissziós időszak után – mire az MSR szigorít – már meg is indulhat a kereslet növekedése. Ennek hatására az árak gyorsan emelkedhetnek, mint ahogyan 2021-ben is történt, amikor három hónap alatt 50 euróról 90 euróra ugrott az EUA ára. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy az árak középtávon feszesek maradjanak, és megakadályozza a túlzott túlkínálatot még gazdasági lassulás esetén is.
Donald Trump visszatérésének lehetősége azonban komoly kérdéseket vet fel a nemzetközi klímapolitikai együttműködések jövőjét illetően, és közvetetten az EU ETS-re is hatással lehet.
Az EU 2026-tól teljes mértékben bevezeti a karbonvámot (Carbon Border Adjustment Mechanism, röviden CBAM), amely a szén-dioxid költséget kiterjeszti az importált termékekre (acél, alumínium, cement stb.). Bár a rendszer piacsemleges (a korábban ingyen kiosztott kvóták az aukciós piacra kerülnek), Trump könnyen tekintheti ezt vámtarifának, és válaszlépéseket tehet, ami fokozhatja a kereskedelmi feszültségeket.
A nemzetközi repülőutakra vonatkozó CORSIA rendszerből való kilépés esetén az EU automatikusan visszavenné az érintett járatokat az ETS alá, ami kb. 40 millió tonna éves emisszióval növelné a keresletet – ez a repülési ágazat jelenleg az EU ETS által figyelembe vett kibocsátásának 70 százaléka.
2024-től a tengeri szállítmányozás is bekerült az EU ETS-be, miközben a nemzetközi szervezetek (pl. IMO) próbálnak közös keretet kialakítani az iparágra. Trump máris jelezte, hogy elutasít minden globális karbonadót a hajózásban. Amennyiben az USA kiszáll ezekből az egyezményekből, az EU hasonlóan reagálhat, mint a CBAM esetében, és unilaterális eszközökkel biztosíthatja a versenysemlegességet.
Összegezve elmondható, hogy bár a piac jelenleg erősen kitett a geopolitikai bizonytalanságoknak és makrogazdasági kockázatoknak, az EU ETS szerkezete erős marad, hiszen a kötelező kvótavásárlás folyamatos keresletet biztosít, illetve az MSR működése garantálja a kínálat szűkösségét még recesszió esetén is.
Az új szabályozások (CBAM, tengeri és légi kibocsátások beemelése) pedig strukturális keresletnövekedést hozhatnak.
A piac tehát a következő időszakban volatilis maradhat, de a fundamentumok – különösen a kínálati szigor – változatlanul szilárd. Ez olyan időszakokat eredményezhet, amikor az átmeneti gyengülések vonzó belépési pontokat kínálnak a befektetők számára. Azok számára, akik hosszú távon gondolkodnak, a strukturális trendek továbbra is az EUA-árak emelkedése irányába mutatnak.