A Tanács megnyitotta az utat a hatékony távfűtés előtt az EPBD keretében
Annak érdekében, hogy az európai épületállományt összhangba hozza az EU klímasemlegességi céljával, az Európai Bizottság 2021. december 14-én javaslatot tett az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvére (EPBD). Jelenleg az EU épületállományának közel 75%-a energetikailag nem hatékony, ezért sürgős intézkedésekre van szükség.
Az Európai Parlamenten belül késnek a vezető energiaügyi bizottságban (ITRE) folyó tárgyalások, mert a politikai döntéshozók nehezen jutnak konszenzusra. A bizottsági szavazást november 28-ra tervezik, a Parlament álláspontja pedig várhatóan december 12-én kerül elfogadásra.
Időközben a cseh elnökség október 25-én megállapodott az általános megközelítésről. Egyes tagállamok és civil szervezetek egy része nem elégedett a végleges szöveggel, mivel az kevésbé ambiciózus, mint az eredeti javaslat. 6 tagállam (Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Franciaország és Németország) nyilatkozatot tett közzé, amelyben nagyobb célkitűzést követelnek az intézményközi tárgyalások során.
A Bizottság a következőkben állapodott meg:
- A zéró kibocsátású épületekre vonatkozó kritériumok az energiahatékonysági irányelvben (EED) meghatározott hatékony távfűtés meghatározására utalnak, ami a távhő számára igen nagy győzelem. Ez lehetővé teszi ágazatunk számára, hogy folytassa a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását a távfűtési ágazatból az EED-ben meghatározottak szerint, és 2030 után nem korlátozza a nulla kibocsátású épületeket kizárólag a megújuló és hulladékhő alapú távfűtési rendszerekre.
- Az általános megközelítés 2027-ről 2028-ra halasztja a köztulajdonban lévő épületek esetében a kötelező nulla kibocsátás bevezetését.
- A rendelet az épületek minimális energiateljesítményére vonatkozó szabványok tekintetében eltérő megközelítést határoz meg, amely a teljes lakásállomány átlagos primerenergia-felhasználásának kWh/(m2.y)-ban kifejezett csökkentésére összpontosít.
- Nem lakóépületek esetében a Tanács 2020. január 1-jén határozza meg az épületek maximális energiateljesítményének küszöbértékét a rendelkezésre álló információk és a statisztikai mintavétel szerint a nem lakóépület-állományt alapul véve. 2030 után a nem lakóépületeknek 15%-kal, 2034-ig 25%-kal kell e küszöbérték alatt maradniuk.
- A lakóépületek esetében a Tanács 2033-ra a teljes országos épületállományra vonatkozóan D energiahatékonysági tanúsítvány átlagában határozza meg az energiateljesítményre vonatkozó célértéket, 2040-re pedig az országosan meghatározott célértéknek összhangban kell lennie a lakóépület-állomány nulla kibocsátású épületállománnyá történő átalakításával.
- Egy másik győzelem a távhő ágazat számára, hogy a tagállamoknak a nemzeti épületfelújítási tervekben át kell tekinteniük a végrehajtott és tervezett irányelveket, amelyek a városrészi megközelítésekre összpontosítanak, beleértve a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó közösségek és a lakossági energiaközösségek szerepét.
- A Tanács 2024-ről 2025-re halasztja az épületfelújítási útlevél bevezetését, és azt önkéntessé teszi az épülettulajdonosok számára. Ezen túlmenően 2 új energiateljesítmény-osztályt hoz létre: A0 a nulla kibocsátású épületeknek, A+ pedig az olyan épületek számára, amelyek a helyszínen előállított energiával pozitív éves nettó hozzájárulást termelnek az energiahálózatra, a teljes primerenergia (a környezeti hő kivételével) alapján számítva.
- A Tanács a REV3-ban újra bevezette a súlyozási tényezőket a primerenergia-tényező kiszámításához, azonban az általános megközelítésből ismét kivették.
További információ a sajtóközleményben: