2019. áprilisa óta zajlik a Távhő Szupervíziós Program a MaTáSzSz szervezésében és megvalósításában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásáva, amelynek kifejezett célja a „frontvonalban” dolgozó távhős munkatársak mentális stabilitásának segítése.
A 2022/2023-as időszakban 2 cégnél összesen 4 team szupervíziója zajlott. Újdonságként indítottunk egy vezetői csoportot, amelyben 8 távhőszolgáltató 1-1 ügyfélszolgálati vezetői feladatokat is ellátó kollégája dolgozott együtt. Közeledve a 2022/2023-as szupervíziós program végéhez Molnár Szilviával, a távhő szupervíziós program vezetőjével beszélgetett Kocsis Tóth Ildikó a vezetői csoportról.
KTI: Miért gondoltad jó ötletnek egy vezetői csoport létrehozását?
MSZ: Az elmúlt években a MaTáSzSZ szupervíziós program keretében leginkább az ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársakkal foglalkoztunk, de időről-időre előkerült a vezetőkkel kapcsolatos csoport és egyéni viszonyrendszerek bonyolultsága, kihívásai. Természetesen a munkamódszer más foglalkozási területeken is dolgozik vezetőkkel, vezetői csoportokkal, így egyértelmű volt, hogy a vezetők megsegítésére is szükséges egy supervíziós csoportot létrehoznunk. Tulajdonképpen minél több pontjával dolgozik a supervízió egy adott rendszernek, annál hatékonyabb és fenntarthatóbb lesz a munka és a hosszútávú hatása is.
KTI: A csoportban csak már szupervízióban jártas résztvevők lehettek?
MSZ: Egyáltalán nem kizáró ok, ha valaki még nem volt supervízióban vagy nem ismeri a munkamódszert. Ebben a programban több olyan kolléga is részt vett, aki előzőleg már az ügyfélszolgálati team supervíziókban a csapatával együtt dolgozott. Ezek a kollégák nagy segítséget jelentettek a csoportmunka szempontjából, hiszen úgymond szocializáltak voltak már erre a hétköznapi kommunikációtól részben eltérő együttlétre, így tudták segíteni az újonnan csatlakozókat. Fontos azonban elmondanom, hogy ez a munkamódszer olyan biztonságos, kellemes keretet teremt, hogy az első csoportalkalom végére általában mindenki teljesen belehelyeződik a szituációba és lelkesen osztja meg a saját eseteit, témáit, magabiztosan mozogva az előre lefektetett keretekben, szabályokban.
KTI: A csoportvezetői szupervízió csak a benne résztvevőkre hat?
MSZ: Természetesen nem csak azokra hat, akik részt vesznek benne, hiszen szemléletet formál, szakmai személyiséget alakít, így a csoportban résztvevők viszonyulásainak változása erős formáló hatással lesz az őket a mindennapok szintjén körbevevő kollégákra is. Úgy lehet a legjobban elmagyarázni ezt, mint amikor két ember szemben ül egymással és beszélgetnek, egymásra figyelnek, ha az egyik kiül oldalra vagy a másik mögé ül, akkor a beszélgetőtársnak is változtatnia kell a pozícióján, azaz a viszonyulásán ahhoz, hogy továbbra is kapcsolatban tudjanak maradni. Valahogy így kell elképzelni a supervíziós hatását is rendszer szinten. Amikor egy vezető részt vesz rajta, alakul a szemlélete az attitűdjei és ha az ő szemlélete alakul akkor a kollégáihoz is megváltozik a viszonyulása és az mindenképpen hatással lesz az adott kollektívára.
KTI: A vezető csoport szupervíziója hathat a vezető csoportjára vagy a teljes szervezetre? Ha igen hogyan?
MSZ: Én úgy szoktam fogalmazni, hogy olyan a rendszeres szupervízió hatása, mint a vírus hatása ránk emberekre. Ha valaki egy új szemléletet visz be egy közössége annak pro vagy kontra, de hatása lesz. Mivel a supervízió kifejezetten az együttműködéshez való hozzáállás szemléletét csiszolja, ezért a supervízióban résztvevők, mint apró sejtek viszik be a nagy szervezetbe a szemléletet vagy annak változásait.
KTI: Működésében ugyanaz, mint a többi szupervízió vagy módszertanában eltér valamiben a team szupervíziótól?
MSZ: Ez a vezetői csoport kifejezetten csoportmódszerben dolgozott, ami azt jelentette, hogy különböző szolgáltatóktól érkeztek a csoportba a résztvevők és így kapcsolódtak egymáshoz a saját eseteikkel, tapasztalataikkal, majd ezeket az egészen más céges szervezeti kultúrákból érkező megéléseket dolgozta fel a csoport. Maga a munkamódszer ugyanúgy a nyitó-zárókörrel és tipikus supervíziós keretekkel dolgozott, csak a téma fókusza volt egyedi.
KTI: Az elképzeléshez képest mi lett a tapasztalat a csoportmunka során?
MSZ: Teljesen hozta a tapasztalat amire gondoltunk a csoport létrehozáskor, hiszen a résztvevő vezetők mind egytől -egyig elmondták, hogy óriási szükségük van az ilyen típusú és megközelítésű gondolkodásra és arra, hogy hasonló pozícióban lévő kollégák eseteit, megoldásait, akár dilemmait meghallgassák és közösen keressék – a több szem, többet lát alapon- a megoldásokat. Nagyon jól működő kis csapat állt össze, kreatív és releváns válaszokat találva a felmerülő – egyébként a vezetői léttel együttjáró – kihívásokra, elakadásokra.