Úti jelentés a MaTáSzSz Nemzetközi Tanulmányútjáról
A MaTáSzSz (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége) szervezésében évente megvalósuló nemzetközi szakmai tanulmányút 2024. évi helyszíne Németország volt, melyre szeptember 16. és 19. között került sor. A tanulmányút célja volt, hogy a szakmai egyeztetéseken betekintést nyerjünk, és új impulzust kapjunk a helyi távhőszolgáltatók és a szakterülethez szorosan kapcsolódó vállalkozások életébe, tevékenységébe.
A kiküldetés helyszínei:
Németország (AGFW - Energieeffizienzverband für Wärme, Kälte und KWK; Mainova AG; Techem Energy Services GmbH; WILO SE; Stadtwerke Bochum)
- Frankfurt am Main
- Dortmund
- Düsseldorf
- Bochum
Szakmai beszámoló:
A négynapos kiküldetés első napján, a megérkezést követően a frankfurti székhelyű szövetség (AGFW - Energieeffizienzverband für Wärme, Kälte und KWK) irodájában kaptunk részletes szakmai bemutatót a németországi távhőszektor piaci felépítéséről, törvényi szabályozásáról, támogatási keretéről, versenyképességéről, jövőbeni céljairól és alapvető küldetéséről. A német fűtési, hűtési és kapcsolt energiahatékonysági szövetség 1971-ben alakult és jelenleg 715 db távhőszolgáltatót egyesít, ezáltal az 58 779 GWh teljesítménnyel és 34 160 km hosszú vezetékhálózattal bíró német távhőpiacon 95%-ban képviselteti magát. A távhő munkaközösségként indult vállalat mára energiahatékonysági közösséggé szerveződött és a hőszolgáltatás folyamatosan változó, aktív szereplőjének számítanak. Az Európai Unió és német szövetségi kormányzat 2030-ig az 50% megújuló energia felhasználást, 2045-ig a klímasemlegesség elérését tűzte ki célul. Az iparágak jövőbeni alakulásai ennek az energiafordulatnak a részei - amely jelenleg 29%-ban klímasemleges - olyan technológiai fejlesztésekkel, mint például: geotermikus-, hulladékhő-, nap-, szél-, kapcsolt energia termelése, hőszivattyús rendszerek, valamint a biomassza energetikai hasznosítása. A fejlesztések összesen évi 3,5 milliárd € beruházási költséget igényelnek.
A következő napon a szintén frankfurti székhelyű, a távhőhálózatok (áram, gáz, víz) fejlesztésével foglalkozó Mainova vállalathoz látogattunk, amely 7500 db távhő ügyféllel, 1,8 TWh teljesítménnyel és 312 km vezetékhosszal rendelkezik. Itt egy részletes és rendkívül érdekes bemutató összeállítást hallgattunk meg az energiaátalakulás megvalósíthatóságáról, amelyben a központi célként kitűzött klímavédelem (dekarbonizáció) kérdéskörén túlmenően az energia ipari és lakossági fizetőképességéről és az ellátásbiztonságról is szó esett. Ahogy az az előadáson is elhangzott, a megalkotott átalakulási tervek sikeréhez (megújuló energián alapuló termelés, hálózatfejlesztés (évi 5 km vezeték kiépítése), hőigény elemzés épületmodellek alapján, biomassza erőmű távfűtésre történő csatlakoztatása) további, humán és pénzügyi tényezők is szükségesek, többek között: városi lakosság részéről történő elfogadottság, hivatali koordináció, személyi állomány megfelelősége, finanszírozás (a fent említett vezetékek pénzügyi igénye évi 150 millió €).
A délutáni programot a Techem németországi anyavállalat székhelyén folytattuk. Az 1952-ben alakult 71 éves cég szintén a dekarbonizáció fontosságát figyelembe véve a digitalizált fűtési rendszerek (multiszenzoros készülékek, Digital Heat chain, Digital Heating Room, kapcsolódó adatbázisok) és elektromos járművek töltésében kíván maradandót alkotni. A vállalat 18 európai országból 15-ben piacvezető- (Magyarországon is), vagy követő szereppel bír. A távhőszolgáltatásban a költségosztást és a rendszer monitorozását is fejleszti a cég. A távfelügyeleti rendszer segít az üzemeltetési hibák észlelésében, valamint a monitorozáson felül javaslatokat tesz az energiahatékonyabb működés érdekében.
A következő szakmai napon a dortmundi WILO szivattyúgyártó vállalat központi gyáránál tettünk látogatást. Az 5. generációs, 150 éves múltra visszatekintő családi vállalkozás a Ruhr-vidék közepén helyezkedik el. 2019-ben új gyár építését kezdték meg, amely a második világháborús bombák mentesítését figyelembe véve is rendkívül gyorsan, 2022-re elkészült. Az automatizált, minimális munkaerővel, éves szinten körülbelül 3200 szivattyú gyártásával foglalkozó cég a hidrogén megújuló energia alapú felhasználását is zászlajára tűzte, az alábbi célkitűzések figyelembe vételével:
- a hidrogén mindenképp szükséges az állami és uniós klímacélok elérésében;
- lehetőség Európa számára, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben;
- szociális felelősségvállalás a WILO részéről;
- szivattyúk, berendezések szállításában az energiafelhasználásért felelős;
- értékláncban a hidrogén termeléstől a felhasználásig értékadó szerepet játsszon.
A jelenleg minta (pilot) projektként működő hidrogén üzemű energiatároló megtekintése során olyan hasznos információkkal gazdagodtunk, miszerint: a 30 m hosszú, alacsony nyomású (35 bar), 500 m3 H2 tárolását lehetővé tevő tartályból 250 kW villamosenergia előállítása lehetséges a hidrogéncellákkal (3db 25kW-os) és a keletkezett hulladékhő fűtési célokra is felhasználásra kerül. Moduláris rendszer révén különböző teljesítmény (a legnagyobb 2,5 MW-os) igényre is készülhet, tekintettel arra, hogy a hidrogénnek - energiahatékonysági szempontból - sokkal nagyobb az energiasűrűsége. A komplett gyár csúcs energiaigénye 10 MW (éjjeli órákban csak 600kW), de az energia tárolóval csak az energiaközpontot látják el. A későbbiekben egy kompresszor rendszer megépítése is a fejlesztési csomag részét képezi, amely lehetővé teszi a hidrogén kisebb tartályokban történő mozgatását, magasabb nyomáson. Ebből fakadóan a targoncákat is hidrogén meghajtásúra kívánják fejleszteni.
Az utolsó napon Bochum építés alatt álló 5. generáció távhőrendszer fejlesztési projektjét tekintettük meg, ahol a bányavíz hasznosítására támaszkodva 28 °C meleg és 16 °C hidegvíz fúrását irányozták elő. Az 5. generációs távhőrendszer esetében a hűtés-fűtés egyidőben történik (geotermikus energia hőszivattyúval kombinálva, a hasznosított víz visszasajtolása felváltva, hidegből melegbe és melegből hidegbe történik meg) és új lakóházak, valamint irodaépületek bekötésére kerül sor. A rendszer ott mutatja igazi előnyét, ahol állandó hűtési energiára is szükség van. A 865 m mélységben feltérképezett egykori bánya aknákhoz és járatokhoz szükséges fúrások megtörténtek, a teljes projekt - tervezetten - 2025. negyedik negyedévére készülhet el. A tervek szerint összesen 19 GWh hőigény várható évente (6 és 65 °C-ig), amelyben a kiépített rendszer teljes hőigénye az alábbiak szerint alakul: 11 MW fűtés, 8,5 MW hűtés. A projekt költsége összesen 48 millió €, amelyhez kapcsolódóan a gazdaságosságot szem előtt tartva 25% támogatást biztosít a német szövetségi kormány (9,6 millió €) és az Európai Unió (2,4 millió €).
Készítette: Jekli Roland